hetilap

Kockás lepel díszlett szerdán a fővárosi Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium kerítésén, előtte a demonstráló szülők, a kerítésen belül pedig a sztrájkoló pedagógusok voltak láthatók a sok-sok fotó egyikén, ami aznap felkerült a Facebookra. Találékony formája volt ez a tiltakozás láthatóvá tételének, mivel egy sztrájk csak a munkahelyen tartózkodva jogszerű, azon kívül viszont fegyelmi vétség, miként arra a szakállamtitkár is időben figyelmeztetett.
Minisztériumi oldalról megtettek mindent annak érdekében, hogy tompítsák a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által meghirdetett egynapos sztrájk figyelemfelkeltő hatását; ezt a célt szolgálta az akció kapuk mögé zárása. Továbbá köteleztek minden sztrájkoló iskolát, óvodát arra, hogy kinyissanak az elégséges szolgáltatás biztosítása végett, ahelyett, hogy a korábbi megállapodáshoz híven ezt tankerületenként csak egy intézmény biztosította volna. A Klik vezetője pedig körlevelet küldött ki az igazgatóknak, sztrájkhelyzet és „befolyásolás” esetére.
A nyomásgyakorlásnak voltak más módjai is: Galló Istvánné, a PSZ elnöke több ízben nyilatkozott az intézményeket és tantestületeket ért fővárosi és vidéki fenyegetésekről, amelyek, ha tényleg megtörténtek, törvénytelenek, ugyanakkor bizonyíthatatlanok is. A pécsi püspök viszont írásos nyilatkozatban tiltotta meg az egyházi iskoláknak a részvételt. „A sztrájk munkavállalói alapjog, korlátozása abszolút jogellenes” – mondta el kérdésünkre Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
A PSZ sztrájkjához az egészségügyi szakszervezetek nem, a szociális ágazat viszont csatlakozott, így a bölcsődék, szociális intézmények szerdán zárva tartottak. Vélhetően ezzel függött össze, hogy két nappal korábban Novák Katalin család­ügyi államtitkár bejelentette, hogy a 2017. évi költségvetésben rendezni fogják a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérét is, de „a részletekről még egyeztetnek”, míg a szociális ágazat többi dolgozójának bérrendezése szóba sem jött. Jó ideje tart az ígéret­özön, Palkovics László szakállamtitkár jövőre 100 milliárd forint pluszt ígért a közoktatásnak, 40 milliárdot a felsőoktatásnak, Lázár János szintén 100 milliárdot az egészségügynek. Mindennek a valóságtartalma azonban csak a 26-án benyújtott költségvetési törvénytervezetből fog kiderülni.
Gallóné komoly sikerként könyvelte el, hogy a „rendkívül nagy ellenszél” ellenére országosan 24 960 személy és 1185 intézmény vett részt a sztrájkban, tehát a pedagógusok egyhatoda és az intézmények egyötöde. Ez csak a PSZ szerda délig beérkezett adatait jelenti, azaz valószínűleg ennél többen sztrájkoltak. Volt, ahol minden pedagógus sztrájkolt, és volt, ahol csak a tanárok egy része – tette hozzá a PSZ-elnök, aki szerint azt, hogy eredményes volt-e a munkabeszüntetés, a tárgyalások döntik el, amelyek folytatódnak. Közölte: az Emmi javaslatát a nem pedagó­gus végzettségű nevelési–oktatási dolgozóknak idei bérkorrekciójáról a PSZ nem fogadta el, mivel ez kizárólag a Kliknél foglalkoztatottakra vonatkozna.
Az Emmi lapunknak is eljuttatott közlemé­nyében azt állítja, hogy „a pedagógusok döntő többsége nem sztrájkolt, a kormánnyal együtt a párbeszédet tartja fontosnak”. A minisztérium ismét tárgyalni hívja a tiltakozó szervezeteket, hangsúlyozva, hogy számos kérdés már megállapodásközelbe került. Úgy vélik, hogy „a diáko­kat nem lehet folyamatosan rángatni, az is­kolák nem válhatnak a tanítás színtere helyett a heti akciók csataterévé. A gyerekek, de ugyanígy a pedagógusok jó része nem érti a célokat, és nem tudja megkülönböztetni az egymást követő akciókat meghirdető szervezeteket”. Felemlegetik a peda­­gógusbér-emelést, holott egyik szervezet sem kért ilyet, majd megígérik, hogy a köznevelés „jövőre várhatóan” közel 100 milliárd forint többletforrást kap.
„Sokan vettek részt az akcióban, bár a sztrájk létjogosultságát alapvetően nem a résztve“ gyakorlatilag az összes szakmai szervezet folyamatosan jelzi, hogy nagy baj van a közoktatásban. Az ő álláspontjukat támasztják alá a közvélemény-kutatások is, melyek szerint a polgárok jóval több, mint kétharmada egyetért a pedagógusok tiltakozásával” – mondta lapunknak Mendrey László PDSZ-elnök. A kormánynak szerinte valódi tárgyalásokba kellene kezdenie a tiltakozó szervezetekkel, akiknek kidolgozott javaslataik vannak arra, hogy miként alkossanak meg egy alapjaiban új köznevelési rendszert és a hozzá kapcsolódó törvényt.
„A kormány ehelyett csak ötletel, a béremeléseket szajkózza, és a köznevelési kerekasztalt ajánlja. Ez egy illegitim egyeztetési fórum, ráadásul kézzelfogható eredmények és döntési jogkör nélkül” – mondta Mendrey, utalva arra, hogy februárban a kormány április végére kidolgozott törvényjavaslatokat ígért a legsürgetőbb kérdésekben, ehhez képest a kerekasztalnak még egy koncepciót sem sikerült elkészítenie, csak az időhúzás folyik, vélhetően a nyári szünetre koncentrálva. Mendrey szavait alátámasztja, hogy Horváth Péter, az NPK elnöke is úgy nyilatkozott, hogy fel kellene gyorsítani a kerekasztal munkáját.
A tiltakozások egyik fő oka volt, hogy egyedül a fenntartó Klik dönthet minden – munkáltatói, financiális, szakmai – kérdésben, az iskolák működésképtelenek, a számlák kifizetetlenek. A Klik átalakításáról eddig rengeteg verzió látott napvilágot, nem beszélve arról, hogy a februárra már 17 milliárdos tartozást felhalmozó mamutszervezet mégsem kapta meg a Palkovics által beígért 38 milliárd forintot – ehelyett az idei költségvetésének a novemberi-de­cemberi hányadát fordította törlesztésekre – emlékeztetett Mendrey.
„A sztrájkoknak annyi hatása már biztosan van, hogy a problémák bekerültek a közbeszédbe, és a kormány lépéskényszerbe került. Kérdés, hogy ez a sok ígérgetés a szokásos kommunikációs trükk, vagy érdemi előrelépést akarnak ezeken a területeken, de ezt legfeljebb a jövő évi költségvetés szupertitkos adataiból lehet kideríteni” – tette hozzá a PDSZ elnök.
„A sztrájkok miatt most ígéretdömping van. Ugyanez volt tavaly tavasszal is, azóta folyamatosan az utcán vagyunk: szociális dolgozók, pedagógusok és egészségügyisek. De sehol semmi nem történt azóta” – mondta megkeresésünkre Sándor Mária ápolónő, aki szerint az egészségügy helyzete annyival súlyosabb az oktatásnál, hogy az érdekképviseleti vezetők szembemennek saját tagságuk érdekeivel. „Röstellem az EDDSZ (Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – a szerk.) elnökének, Cser Ágnesnek félrevezető szavait, aki az M1 csatornán azt mondta: ha a pedagógusoknak nem kell az életpályamodell 240 milliárdja, akkor ők azt örömmel fogadják” – tette hozzá Sándor Mária. Szerinte nem tudni, milyen átcsoportosítás eredménye lesz a bérrendezésre és kórházadósságokra beígért plusz százmilliárd forint, mindenesetre tavaly a szociális dolgozók által kiharcolt 18 milliárdot akarták nekik adni, amit ők visszautasítottak. Szerinte a pluszpénztől a bérfeszültség csak nőni fog, és a helyzet továbbra sem fog megoldódni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek