Puhul a kormány „terrortörvények” ügyében?

A 2016-os évre a Fidesz a 2015-ös slágertéma, a „migrációs veszély” továbbvitelével fordult rá, miután a migrációs krízisre adott kormányzati válasz révén a korábbi évben elvesztett támogatóinak a nagy részét visszaszerezte. Miközben 2014-15 fordulóján, a kitiltási botrány, a korrupciógyanús ügyek, a tömegtüntetések és az Orbán–Simicska szakítás időszakában a Fidesz támogatóinak jelentős része elfordult a kormánypárttól, a tavalyi év folyamán, a bevándorlótémának köszönhetően pár hónap alatt magára talált Orbán Viktor pártja. A Fidesz egyik vezetője azt magyarázta a Heteknek, hogy amennyiben a migránstéma akár csak fele akkora probléma lesz idén, mint tavaly, akkor teljesen „lefed” minden más témát 2016-ban, és kivételesen előnyös helyzetben fordulhatnak rá a 2018-as választási kampányra.

A diktatúra előszobája?

A Fidesz tehát a migrációs krízis témájának „átmentésével” készült 2016-ra. Ennek eszköze lett volna az alaptörvény-módosítás érdemi egyeztetés nélküli beterjesztése. Simicskó István honvédelmi miniszter kezdett el arról beszélni, hogy módosítanák az alaptörvényt, bevezetve egy új rendkívüli jogrendi kategóriát, az úgynevezett „terrorveszélyhelyzetet”. A javaslatcsomag terrorveszélyhelyzetben a szükségállapotnál gyengébb, de a természeti katasztrófáknál elrendelhető veszélyhelyzet kategóriájánál szélesebb jogköröket adott volna 60 napig a kormánynak anélkül, hogy az Országgyűlésnek ehhez hozzá kellett volna járulnia. A tervezet szerint ez alatt az idő alatt korlátozhatnák, illetve engedélyhez köthetnék az ország meghatározott területén való tartózkodást, kijárási tilalmat rendelhetnének el egy érintett település és pontos időtartam meghatározásával, és emellett betilthatnák a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket (például a tüntetéseket). Igénybe vehetnék a rádiók, televíziók és más tömegkommunikációs intézmények létesítményeit és berendezéseit, de ezek használatát be is tilthatnák, valamint korlátozhatnák és megtilthatnák külföldi személyekkel, szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést (például külföldi újságírókkal való kapcsolattartást). És szükséges időre elrendelhetnék az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését meghatározott új helyre. Sőt, eltérhetnének az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthatnának összegeket a költségvetésben, büdzsében nem szereplő más kiadásokat teljesíthetnének, sőt, új bírságokat állapíthatnának meg, a bírságok mértékét pedig módosíthatnák.