Az utóbbi napokban lassan megélénkülni látszik az illegális forgalom Magyarország déli határain (lásd Bevándorlók a déli határnál című írásunkat). Az utóbbi hónapok viszonylagos szélcsendje azt mutatta, hogy a műszaki határzár beváltja a kormány hozzá fűzött reményeit, vagyis ha a menekültáradatot nem is tartóztatja fel, legalább eltereli az Európába érkezett bevándorlókat Horvátország, Szlovénia és Ausztria felé.
Ezzel együtt a kormány azzal számol, hogy az idén újabb migrációs hullám érheti el Magyarországot. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint előfordulhat, hogy Románián és Ukrajnán keresztül érkeznek migránsok. A magyar–román határszakaszon mindenesetre már készülnek a határzár meghosszabbítására. Az Index információi szerint már folynak a földmunkák, és a gyorstelepítésű drótakadályok is a helyszínen vannak.
Mit akar a kormány valójában?
„Az Európai Unió és több tagállam késedelmes intézkedései egyre több politikussal kimondatják: ha tavaszig nem sikerül érdemi döntéseket hozni, ez az év rosszabb lesz a tavalyinál” – ezt mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Századvég által létrehozott Migrációkutató Intézet szombati konferenciáján. Ugyanitt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke azt mondta: „Magyarországtól délre jelenleg is migránsok ezrei próbálnak bejutni az Európai Unió területére. A kormány minden ülésén elsőként foglalkozik azzal, hogy milyen intézkedésekre van szükség.”
Az említett intézkedések fókuszában azonban, úgy tűnik, most leginkább a hatodik alaptörvény-módosítás áll. Terrorveszélyhelyzet esetén az Országgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül a kormány olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné ugyan, de egyes törvények alkalmazását – a sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – felfüggeszthetné, azoktól eltérhetne. Kirendelhetnék például a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére; korlátozhatják, sőt zárolhatják az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát; korlátozhatják a rádiók és televíziók működését; betilthatják a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket; vagy éppen elrendelhetik az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését. E rendeletek az eredeti elképzelések szerint 60 napig maradnának hatályban, bár Gulyás Gergely azt mondta: a kormány kész a párbeszédre; és szerinte terrorveszélyhelyzet esetén akár 15 napnyi veszélyhelyzet elrendelése is elegendő lehet parlamenti felhatalmazás nélkül. Gulyás hozzátette: minden szabályozással vissza lehet ugyan élni, a jogi és politikai következmények azonban óriásiak lennének.
Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint azonban „mocskos színjáték zajlik a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe emelése kapcsán.
A törvényjavaslat egy kommunikációs trükk. A Fidesz valójában nem akar változtatni, csupán az a célja, hogy vita közben az ellenzéket földbe döngölhesse, gyalázhassa” – jelentette ki az ellenzéki politikus.
2016. 02. 12. (XX/06)
