A Mahir története lassan száztíz évre tekint vissza. Az egyre nagyobb lendülettel iparosodó Budapest önkormányzata az 1900-as évek elején döntött arról, hogy létrehoz egy céget, amely a közterületi hirdetések koncesszióját intézi. Az önkormányzati tulajdonlást azzal indokolták, hogy egy magáncég esetén a profitszerzés érdeke háttérbe szorítaná a városszépítő szempontokat. Magyarán ronda, a városképet elcsúfító hirdetési oszlopokat és szerkezeteket építenének a vállalkozók. Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata az indulásakor közel 200 hirdetőoszloppal rendelkezett, de ez a szám a következő évtizedekben a többszörösére emelkedett. A kommunista rezsim elején egyértelműen a politikai propagandacéloknak alávetve egy országos céget szerveztek ebből, az Állami Hirdető Vállalatot, amelyhez még mintegy 100 település reklámfelületeit is hozzácsapták. A céget 1956-ban átkeresztelték Magyar Hirdető (Mahir) névre, amely cég a rendszerváltásig központi kézben tartotta a magyar reklámpiacot. A piacgazdaságra való 1990-es áttérést azonban már megsínylette, a – egyebek mellett külföldi reklámcégek jelentette – konkurensek meggyengítették a pozícióit. 1992-ben az állami vagyonkezelő részvénytársasággá alakította, majd 1994-ben eladták egy olyan befektetői körnek, amelynek tagja volt Simicska Lajos, aki ekkor a Fidesz pénzügyi főnöke volt, illetve Kollár K. Attila, az MDF akkori gazdasági vezetője is. 1995-ben (tehát szocialista kormány alatt) innen kezdődött el a Fideszhez közeli médiabirodalom kiépítése.
Egy igazi szimbólum: a Mahir
A Mahir azért jelent sokat a Fidesz történetében, mert annak a „felismerésnek” a bizonyítéka, amelyre a Fidesz vezérkara a kilencvenes évek elején eljutott. Mivel a Fidesz vezetői és háttéremberei, támogatói között sem volt „milliárdos”, ezért arra a következtetésre jutottak 1993-ra, hogy az óriási kapcsolati tőkével rendelkező szocialisták legyőzéséhez gazdasági holdudvart kell kiépíteniük, és a médiapiacon is egyre jelentősebb pozíciókra kell szert tenniük. Az „eredeti tőkefelhalmozás” első lépcsője az MDF-kormány időszakában az 1993-as úgynevezett MDF–Fidesz székház üzlet volt, amelynek tető alá hozója a Fidesz részéről Simicska Lajos, az MDF részéről Kollár K. Attila volt. A Fidesz és az MDF egy nem nyilvános kormányhatározat értelmében hozzájutott egy exkluzív és patinás belvárosi közös ingatlanhoz, amelyet aztán jó áron eladtak, és így jelentős mennyiségű „forgótőkéhez” jutottak.
2016. 01. 08. (XX/01)
