Hiller István egykori pártelnök két nyilatkozatában megengedően beszélt a kormány által a déli határra húzott kerítésről, majd arról beszélt, hogy fordulatra van szükség az MSZP-ben, hogy 2018-ra újra tényező lehessen a párt. Az állami rádióban pedig Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, a párt volt fővárosi elnöke azt fejtegette, hogy az MSZP nem támogatja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által javasolt kvótarendszert, amit az Orbán-kormány is támad. (Bár Molnár Zsolt kerítésügyben nem értett egyet Hillerrel.)
Az MSZP baloldali riválisai máris a párt pálfordulásáról beszélnek, noha Tóbiás József felszólította Hiller Istvánt, hogy korrigálja a kerítés kapcsán tett kijelentéseit. Tóbiás szokatlanul élesen szólt be egykori elődjének, miszerint ez esetben nem érték- és nem is szakmai vitáról, hanem az MSZP jövőjéről van szó, amelyben mindenkinek színt kell vallania, hogy azt szeretné-e, hogy az MSZP önálló, önazonos és független baloldali politikával készüljön a kormányváltásra, vagy pedig egy Fidesz-közeli MSZP-t szeretne látni.
Hiller még aznap visszaüzent pártbéli főnökének, kijelentve, hogy kormányváltást szeretne. „Az MSZP-nek nincs útja a Fidesz felé, csak éppen nem tagadó mondatokat akarok – érvelt Hiller, aki a pártbéli terveiről annyit mondott, hogy szívesen lenne választmányi elnök, ha ahhoz kapcsolódik „intellektuális munka”.
„Baloldali rezsicsökkentés” vagy párton belüli csömör?
A pártelnök Tóbiás József környezetében úgy látják: Hiller (és Mesterházy Attila) mozgolódása nem gyengíti meg Tóbiás József párton belüli pozícióját, az MSZP pedig a béremelésre vonatkozó követelésével „megtalálta a maga rezsicsökkentését” és „rátapintott a mai Magyarország egyik legsúlyosabb problémájára”.
A jelenlegi pártvezetés álláspontja szerint a 2014-es, Mesterházy Attila vezetésével elszenvedett választási vereség után egy olyan pártot vettek át, amely 2 milliárd forintos adósságot görgetett maga előtt, ráadásul az MSZP komoly identitásválsággal is küzdött, mivel a „kisemberek” a Gyurcsány- és a Bajnai-korszak örökségeként a tehetősek pártjaként tekintettek az MSZP-re. Ennek az lett a következménye, hogy a közvélemény-kutatási adatok miatt nagy volt az átszavazási hajlandóság az MSZP szavazóinál a Jobbik vagy a DK felé.
Tóbiás és csapata szerint az elmúlt egy év javított ezen a képen, két körzetben (Újpesten és Veszprémben) is előrehozott választásokon a baloldali ellenzék jelöltje nyert (Újpesten szocialista, Veszprémben független baloldali jelölt), amivel hozzájárultak a kétharmad „lebontásához”.
Tóbiás MSZP-n belüli ellenfelei szerint viszont nem halad jó irányba a párt. Szerintük azért tartani egy pártkongresszust, hogy alapszabályt módosítsanak, a jelen helyzetben veszélyes, mert egy ilyen kongresszus semmilyen érdemi üzenetet nem hordoz a választók számára. Egy átlagpolgárt nem lehet megszólítani alapszabályi kérdésekkel, ezért politikai gondolatokkal kell feltölteni a pártot, és értelmes politikai gondolatokkal „bombázni” a „népet”.
Egyik „belső ellenzéki” forrásunk szerint Tóbiás József és legfőbb, párton belüli szövetségese, Baja Ferenc arra játszanak, hogy kihúzzák az Orbán–Simicska konfliktus eszkalálódásáig, amitől azt remélik, hogy a Fidesz szavazóinak egy része az MSZP-t fogja majd újra támogatni. Ám – mondja a belső ellenzék – a párton belül nagy az elégedetlenség a pártvezetéssel szemben, mivel a Tárki legutóbbi mérése szerint az MSZP évtizedek óta nem volt ennyire alacsony támogatottsági szinten, miközben az egész baloldal bajban van. A baloldali pártok közül az MSZP 11 százalékról 7 százalékra esett, a többi párt támogatottsága pedig lényegében stagnál: az LMP mindkét hónapban 2 százalékot, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalék után 3 százalékot ért el októberben, míg az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért külön-külön 1 százalékot kapott mind nyáron, mind pedig most ősszel.
2015. 11. 13. (XIX/46)
