A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alig száz-éves működési modellje nagyon egyszerű elvekre épül. Az éppen dolgozó korosztályok befizetik a nyugdíjjárulékot, hogy abból az állam kifizethesse a szüleik nemzedékét megillető nyugdíjakat. Teszik ezt annak reményében, hogy mire ők is megöregszenek, addigra a munkába álló gyermekeik majd ugyanúgy megteremtik az akkor már nekik járó nyugdíjak fedezetét. A rendszer jól működik, ha sokan fizetnek hosszú ideig járulékot, és kevés idős embernek kell rövid ideig nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán.
Azóta azonban a népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában. Az öregedést több egymást erősítő tényező okozza.
Először is folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, az 1900-as átlagosan 46 évről a férfiak esetében eddig 71, a nők esetében 78 évre.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »