hetilap

Orbán Viktor már a Charlie Hebdo elleni januári véres merénylet után arról beszélt, hogy Európának komoly problémái adódhatnak a bevándorlásból, ám akkor sokan azt gondolták, egy újabb kampányfogásról van szó a Fidesz csökkenő népszerűségének helyreállítása érdekében. Aztán a migránshullám erősödésével igazolódni látszott az orbáni politika, miközben a kormánypártok kommunikációja ezúttal konzekvens volt, abban legfeljebb különféle árnyalatokat lehetett felfedezni.
Szerdán a Szerbia felől érkező migránsok és magyar rendőrök között kirobbant összecsapások képei kiválóan illusztrálják az integrálhatatlan bevándorlókról szóló narratívát. A legmarkánsabban e téren az azóta miniszterelnöki kabinetfőnökké előléptetett Rogán Antal fogalmazott, aki néhány napja azt mondta a Magyar Időknek, hogy nem szeretné, ha az unokái egy európai kalifátusban élnének.
Ugyanakkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az atv.hu-nak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: egyelőre egy Európára elképesztő nyomást helyező bevándorlási népmozgalomról beszélhetünk, nincs szó civilizációk harcáról. A kormánypártok kezdettől fogva azt próbálták kommunikálni, hogy valójában nem menekültkérdésről, hanem egy kiapadhatatlan forrású bevándorlási hullámról van szó.
A kormány ugyanakkor hosszú ideje lavírozik a kérdésben, hiszen miközben Orbán Viktor szerint sem lenne hasznos, ha Európa muszlim tömegeket engedne be, Magyarország arab tőkét igyekszik becsábítani az országba. Az ellentmondást azzal próbálják feloldani a kormányoldalon, hogy időről időre kifejezik: a kormány tiszteli az iszlám vallást, kiemelkedő szellemi építménynek tartja.
Lapzártánkig a legfrissebb kormányzati nyilatkozat Orbán Viktortól származik. A kormányfő a szerdai röszkei összecsapás után több külföldi lapnak azt mondta, „a magyarok nem akarnak párhuzamos muszlim társadalmakat. Egyre kevesebb a keresztény, és ha itt maradnak a muszlimok a kontinensen, hamarosan többen lesznek, mint mi”. Orbán hozzátette: nem vallási kifogásai vannak a muszlimok tömeges integrációjával kapcsolatban, hanem kulturális, életmódbeli, szexuális szokásokat és em­beri szabadságjogokat érintő különbségekről beszél.
A Jobbik kezdettől fogva a legélesebb kommunikációt folytatja bevándorlóügyben, e tekintetben tehát következetes. Követeléseik között szerepel, hogy egyetlen bevándorlót se fogadjon be az ország, ne épüljön menekülttábor és szükség esetén a hadsereg is bevethető legyen a határ megvédésére. A szerdai röszkei támadásra reagálva Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője azt mondta, a kialakult helyzetért nem Magyarország a felelős, hanem azok, akik előidézték a tömegek megindulását a válságövezetekből.
A Jobbik helyzetét a bevándorlás kérdésében az nehezíti, hogy Vona Gábor pártelnök korábban több fórumon is az iszlám vallás szimpatizánsaként nyilvánult meg. Jobbikos forrásaink szerint őszintén, szívéből beszélt Vona, amikor például azt mondta, a vesztébe rohanó, Amerika és Izrael uralta világ számára az utolsó reménysugár az iszlám. Minderről annak idején a Hetek számolt be elsőként, miután Vona önéletrajzi könyvében külön fejezetet szentelt a kérdésnek. Akkori álláspontját most a parlamentben is számon kérte tőle Rogán Antal, és a napokban az atv.hu is. A portálnak Vona azt fejtegette, hogy ő az egyszerű iszlám hitű emberek mély elkötelezettségét szeretné viszontlátni az európai keresztényekben is, és nem szeretné, ha az iszlámot bárki a terrorizmussal azonosítaná. Arra a felvetésre, hogy az iszlám a hitetlenek számára betérést, adófizetést, vagy halált ajánl, Vona úgy reagált, ez a muzulmán hit leegyszerűsítése. Ugyanakkor elismerte, ma már nem fogalmazna úgy, mint 2006-ban, amikor a választások tisztasága érdekében be akarta hívni az iráni Forradalmi Gárdát.
Egyes szakértők szerint a bevándorlási krízis abból a szempontból jól jöhet a Jobbiknak, hogy a zsidóság és a cigányság helyett egy olyan ellenségképet tudna felmutatni, amivel beilleszkedhet az európai radikális jobboldali, ám nem antiszemita és nem rasszista pártok közé.
A legharcosabb bevándorlópárti politikai erő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. A korábbi miniszterelnök eleinte szintén álproblémának tartotta az Orbán Viktor által jó előre belengetett migráns­válságot, ám idővel belátta, hogy Orbánnak lett igaza. Ezt nyilvánosan is elismerte Gyurcsány, azonban egy újabb csavarral most azt kéri számon, hogy ha tudta, miért nem intézkedett nyolc hónapig Orbán.
A DK nyilatkozatai ugyanakkor ellentmondásosak: egyszer azt mondták, hogy minden migránst be kell engedni, mert egy ilyen tömeget úgysem lehet megállítani, ráadásul Európa bőven be tud fogadni félmillió bevándorlót, majd később arról beszéltek, hogy Orbán szabadította rá Európára a Magyarországon át érkező tömeget. A DK szerint a bevándorlók ugyanolyan rendes emberek, mint bárki, és nem tehetnek róla, ha akad köztük néhány bűnöző. Gyurcsány szerint kár, hogy a migránsok nem Magyarorszá­gon akarnak letelepedni – ezt feltehetőleg arra értette a DK elnöke, hogy hazánk nem olyan fejlett, mint Németország vagy Svédország. A DK-sok azt kérik számon a kormányfőn, hogy ha látta előre az áradatot, és tudta, hogy az uniós törvények szerint Magyarország nem engedhet be Európába regisztrálatlan tömegeket – márpedig a migránsok jelentős része megtagadja a regisztrációt –, Orbán ez esetben miért nem kezdeményezte az uniós jogszabályok megváltoztatását. (Kétségtelen: a napokban megbukott Dublin III. rendelethez Magyarország 2013-ban csatlakozott.)
A DK mindenesetre teljes mellszélességgel beállt a küzdelembe: néhány hete Kakuk György, a párt elnökségi tagja megrongálta a déli határon épülő kerítést, Gyurcsány Ferenc pedig migránsokat fogadott be a házába. Noha Gyurcsány a hírt elsőként hozó atv.hu-nak azt mondta, lelkiismereti okokból cselekszik így, és nem kíván médiaeseményt kreálni, a történések folyománya némiképp árnyalja nyilatkozatát: az atv.hu cikke után fél órával a Blikk is közölte a hírt néhány új információval kiegészítve. Aznap este a DK sajtófőnöke fotókat készített Gyurcsá­nyéknál, a képek reggel már a Borsban voltak láthatók. Dobrev Klára a délelőtt folyamán újabb képeket tett közzé, férje pedig nyilatkozott az ATV-nek, majd este a CNN-nek is.
A szerdai események után Vadai Ágnes azt nyilatkozta, a történtek az Orbán-kormány kudarcát jelzik. A DK ezzel párhuzamosan megrótta „sunyiságáért” a bevándorlásügyben a lavírozást és az egyrészt-másrészt típusú nyilatko­zatokat választó MSZP-t. A szocialis­ták kezdetben szintén álproblémának, sőt hisztériakeltésnek tartották a kérdést, és később is óvakodtak attól, hogy nyíltan vitába szálljanak a kormánnyal, hiszen a társadalom 80 száza­léka szigorú fellépést vár a bevándor­lókkal szemben, és reá­lisnak tartja a mig­ráció okozta potenciális terrorveszélyt. Feltehetően ez magyarázza a szocialisták fele­más és feltűnően csendes hoz­záállását, amit egy publicista úgy jellemzett, hogy amikor Tóbiás József párt­elnök megjelenik tévéképernyőn, nyugodtan le lehet venni a hangot.
Az LMP azzal vetette magát észre a témában, hogy miközben reális veszé­lyekről és a kormány intézkedései­nek elégtelenségéről beszélt, Schiffer András pártelnök azt mondta, mene­kült­táborokba szállítás helyett nyomkövetőkkel kellene ellenőrizni a migrán­sokat. Egyik kritikusa erre úgy rea­gált: inkább az LMP-re kellene nyom­követő, hogy tudhassuk, éppen a Fideszhez vagy a Jobbikhoz van be­csatornázva a zöldpárt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek