„Az elmúlt években a végzőseink közel tíz százaléka jelentkezett külföldi intézményekbe, idén viszont mintha csökkenne ez az arány” – mondta a Heteknek Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium igazgatója. Hozzátette: főleg a legtehetségesebbek mennek ki, a külföldön továbbtanulók fele a legjobb diákok közül kerül ki. A tervek szintjén mindenki foglalkozik a gondolattal, a jövőképet illetően általában is érzékelhető egy nagy bizonytalanság. Az is tény viszont, hogy bár az alsóbb évfolyamokon a „ki tervez külföldi továbbtanulást?” kérdésre nemritkán minden tanuló felteszi a kezét, de csak kevesen váltják valóra ez irányú terveiket. Kimenni ugyanis főleg a magasabb színvonalú képzések miatt érdemes, ami viszont pénzkérdés is. Családok kiköltözéséről az igazgató nem tud, tapasztalata szerint ez kevéssé jellemző.
Hámori Veronika, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója szerint önmagában a külföldi jelentkezések számából nem következtethetünk a kiáramlás valódi mértékére. Annál is inkább, minthogy a jó gimnáziumok diákjait többnyire felszívják a hazai elitegyetemek. Tapasztalatai szerint a diákok akkor tanulnak tovább a legszívesebben külföldön, ha olyan képzést találnak, ami itthon nem elérhető, vagy ha nagyon színvonalas egyetemre tudnak bekerülni.
Veszély és lehetőség
„A jeles bizonyítvány nem elég, de azoknak, akik diák-olimpián vagy OKTV-n érmesek, esélyük van komoly ösztöndíjakra. Most is van egy olyan matematikai diákolimpikonunk, aki úgy tud az Egyesült Államokban
továbbtanulni, hogy kapott egy nagyon komoly magánösztöndíjat” – fűzte hozzá az igazgatónő. Az amerikai és nyugat-európai topegyetemek folyamatosan keresik a tehetségeket, így az országos vagy nemzetközi versenyek díjazottjai komoly ajánlatokat kaphatnak ezektől az intézményektől.
Hámori Veronika szerint reális becslés, hogy a gyakorlógimnáziumok diákságának egyharmada foglalkozik komolyabban a külföldi továbbtanulás lehetőségével, de osztályok és évfolyamok szerint is nagy a szórás. A reáltárgyak iránt érdeklődők inkább gondolkodnak ebben, sokan eleve angolul tanulják a matematikát.
„A külföldi továbbtanulás lehetősége egyértelműen az elmúlt 3-4 évben került előtérbe. A baj az, hogy az érettségi után kikerülő fiatalok esetében nagy az esélye annak, hogy soha nem látjuk őket viszont. Azt látom, hogy egész családok is kimennek, zömében magasan kvalifikált értelmiségiek, akiket nagyon vonzó ajánlatokkal csábítanak ki, és akik jönnének vissza is, de nincs hova. Ma egyértelmű trend, hogy a képzettebbek, az értelmiségi elit vonul el” – mondta a Heteknek Hámori Veronika, aki nemrég volt kénytelen megválni kiváló matematikatanár kollegájától is: a férfi most Angliában tanít, és végre el tudja tartani a családját, mert itthon szabályosan nélkülöztek.
Az Eötvös József Gimnázium egyik diákja szerint az idei 180 fős végzős évfolyamból húsz diák biztosan külföldön folytatja tanulmányait – a kinti felvételik többnyire korábban zajlottak, mint itthon –, közülük tizenöten az Egyesült Királyságba (Angliába, illetve Skóciába), a többiek főleg Dániába mennek. Az Apáczaiból és Berzsenyiből „csak” 5-5 diák érintett, a Radnótiban viszont átlag feletti szokott lenni az arány, és főleg Anglia a célpont, például a University College London (UCL), ahol idén várhatóan megsokszorozódik a magyar diákok száma. Komoly ösztönzői a külföldi továbbtanulásnak a diákok középiskolás korban szerzett élményei, ideértve a diákcsereprogramokat, nyári diákmunkákat, nemzetközi szervezetekben való aktivitást, vagy az is, ha a nagyobb testvérük már kint tanul. A Heteknek nyilatkozó középiskolás egy most egyetemista ismerősét említi „rossz példaként” arra, hogy mit tesz a diákokkal a hazai felsőoktatás: az ismerős „nagy koponya”, 98 százalékos emelt szintű történelemérettségit írt, most másodéves egy hazai elitegyetemen. Viszont minden motivációját elvesztette, „punnyad, bulizik, és már csak a papírért hajt”.
2015. 05. 29. (XIX/22)
