hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Illegális határátlépések
A nemzetközi helyzet fokozódik

2015. 02. 23.
A hét közepén a magyar és a szerb rendőrség vezetője az illegális határátlépések visszaszorításáról tárgyalt a vajdasági Kelebián. Papp Károly és Milorad Veljovic uniós összefogást sürgetett. Amellett, hogy mindkét fél hatványozottan szigorítja a kritikus szakasz ellenőrzését, lapzártánk után húsz német rendőr és több, hőkamerával felszerelt jármű is csatlakozik a határvédelemhez. Január második hete óta minden korábbinál nagyobb méreteket öltött a menekültáradat.

Január 28-án 6 óra 30 perckor öt afgán férfit fogtak el egy furgonban, vezetője, egy kassai egyetemista ellen embercsempészés gyanúja miatt eljárás indult, járművét lefoglalták. Nyolc órakor 23 koszovói határsértőt szállítottak a bázisra a rendőrök, fél óra múlva újabb 18 személy elfogását jelentették a Készenléti Rendőrség járőrei. Sietni kell, mert ötpercenként érkezik jelentés újabb határsértő csoportról – olvasható a Zsaru Magazin részletes tudósításában. A rendőrség tavaly szeptemberben átadott Bácska Helikopterbázisának határvadász gépe a röszkei légtérből pásztáz. Operátora 10 órakor 30-40 fős csoportot észlel az ásotthalmi olajtelepnél. Tíz perc múlva 16 illegális migránst jelez kicsit távolabb, újabb tíz perc múlva egy 20-25 fős csoportot, gyerekekkel. 11 óra körül az M5-ös autópálya mellett lát 6-7 határsértőt, délben újabb 20-25 fős csoportot észlel a zöldhatáron.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának adatai szerint 2015 januárjában az illegális migrációval kapcsolatos elfogások száma országosan meghaladta a 14 ezret, február 10-re pedig a 23 ezret (napi több mint ezret). A határsértések túlnyomó része a szerb határszakaszon történt. A „migrációs válság” csak néhány napja enyhült némi­képp, a szerb hatóságok határozottabb fellépésének köszönhetően: a kivándorlókkal teli buszokat ugyanis legfrissebb híreink szerint nem engedik át Szerbián (csak a személyautókat), és a szerb–magyar határövezetben is szigorítják az ellenőrzéseket.
A határsértők döntő többsége nem a humanitárius katasztrófa sújtotta közel-keleti államokból: Szíriá­-ból és Irakból, vagy a még távolabbi Afganisztánból érkezik, hanem Koszovó­ból: a rendőrség közleménye szerint a február 6-án belépő 1269 személy közül 1233 fő koszovói albán, 6 fő szír, 14 fő pakisztáni és 16 fő afgán állampolgárnak vallotta magát. Egyesek már a kétmilliós Koszovó „kiürü­lésé­ről” beszélnek, oly mértékű az elvándorlási hajlandóság a nagyrészt albánok lakta régióban: az ottani külképviseletek információi szerint a következő egy-két évben 300 ezer koszovói albán indulhat útnak.
Szerbiai forrásaink szerint a vajdasági székhely, Szabadka buszpályaudvarán rengeteg koszovói autóbusz fordul meg, de a városban kevés jele van a menekültek jelenlétének, többségük ugyanis azonnal továbbutazik a határ felé. A szerbiai végállomás, hegymászó hasonlattal élve az „alaptábor”, a határtól 5 kilométerre található üdülőközpont, Palics. Az itteni vendéglátóhelyeken, szállodákban százával készülnek a „csúcstámadásra”, azaz a magyar határ elérésére, két irányban: Ásotthalom, illetve Mórahalom felé. Többnyire gyalogosan, csoportokba verődve közelítik meg a zöldhatárt. A magyar határ felé igyekvő csoportokat úgynevezett „sétáltatók” juttatják célba (persze nem ingyen).
A határrendészek gyakorlatilag menetrend szerinti járatokat üzemeltetnek a határövezet és a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség bázisa között. Itt az adatfelvételen kívül orvosi vizsgálatnak vetik alá a határsértőket, akik közül a menekültstátuszért folyamodók 24 óra elteltével a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) befogadóállomásaira kerülnek. Ezzel a lépéssel a menedékjog elbírálásának idejére, 2-3 hónapra gyakorlatilag legalizálják magyarországi tartózkodásukat. Kedvező elbírálásra, a menekültstátusz elnyerésére azonban legfeljebb csak a háborús övezetből érkező szírek, irakiak, afgánok, afrikaiak számíthatnak, a koszovóiakat a magyar jogszabályok nem sok jóval kecsegtetik (hiányzanak a nemzetközi védelmet indokló körülmények). Így aztán sokan – a BÁH szerint az esetek felében – saját kezükbe veszik a sorsukat, s még mielőtt elbírálnák ügyüket a hatóságok, útnak indulnak nyugatra.

Csatornából a buszmegállóba

Az elmúlt hetekben érzékelhetően nőtt a nyugtalanság a szerb–magyar határvidék magyar oldalán fekvő településeken és a tanyavilágban. A polgármesterek online kapcsolatban állnak a rendőrséggel és a BÁH regionális igazgatóságával, és folyamatosan tájékoztatják a lakosságot. Az egyik ideiglenes menekülttábornak helyet adó Algyő polgármestere, Molnár Áron lapunknak elmondta, hogy 2013 nyarán átmenetileg üzemelt már egy sátortábor a településhez tartozó nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézet területén, amelyet most január 1-jén ismét megnyitottak. A BÁH ezúttal egy télen is üzemeltethető konténertábort hozott létre, amely körbe van kerítve. Kevesebb mozgást is tapasztalnak a településen, a menekültek nem járnak be a községbe, amit a polgármester egyrészt azzal indokolt, hogy 24 órán belül továbbszállítják őket az állandó befogadóállomásokra, másrészt Algyő távolabb fekszik a határtól, ide már csak szervezetten, autóbuszokkal érkeznek a menekültek, és így is távoznak innen. Más a helyzet a közvetlen határövezetben található településeken. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere a menekültáradattól leginkább sújtott Homokháti Kistérség polgármestereinek közös sajtótájékoztatóján elmondta, több okból is komoly problémát jelent számukra a migrációs hullám felerősödése. Korábban a zöldhatáron keresztül érkezők jobbára elkerülték a belterületeket, az utóbbi időszakban azonban megjelennek a települések központjában is. Gyakran mennek be a tanyák, házak udvarára, éjszakánként bezörgetnek az ablakon, ami az emberekben nagy riadalmat kelt. Előfordul, hogy a városközpontban található központi buszmegálló épületét teljesen „elfoglalják” a migránsok. Lopásokra is sor került, de még inkább zavaró a köztisztasági helyzet. A polgármester elmondása szerint naponta egy köbméternyi ruhát dobálnak el a határsértők, miután átlépték a szerb–magyar zöldhatárt: egy csatornán vezet át ugyanis az útjuk, amelyen végigkúszva, átöltöznek.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!