Múlt héten napvilágot látott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálati eredménye a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) magyarországi felhasználásáról, a négy hónapos vizsgálat 63 projektből 61 esetében állapított meg különféle szabálytalanságokat. Az NCTA-t kezelő Ökotárs Alapítvány és egyes kedvezményezett civil szervezetek működését taglaló jelentés felveti a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúját, és feljelentést ígér. A KEHI a pályázati elbírálást részrehajlónak és összeférhetetlenségekkel telinek tartja, a pontozások utólagos módosításait bírálja, hamisított adminisztrációról, irateltüntetésről, jogosulatlanul felhasznált pénzekről – kávé, rák, férfizokni, sör –, ideológiai egyoldalúságról, egy szűk kedvezményezetti körről értekezik többek között.
Mint ismert, a vizsgálatot a Miniszterelnökség azért indította meg, mert ellenzéki pártokhoz kötődő szervezetek támogatásával, végső soron a magyar belpolitikába avatkozással vádolta meg Norvégiát. Az alapot kezelő Ökotárs Alapítvány kezdettől a sajtón keresztül volt kénytelen reagálni, hogy nincsenek pártpolitikai kötődéseik, elbírálási rendszerük a lefektetett szabályoknak és céloknak megfelel, és kizárólag a norvég államnak, illetve a nemzetközi szerződés értelmében az NCTA brüsszeli közvetítőjének, a Finanszírozási Mechanizmus Irodának tartoznak elszámolással.
A KEHI-jelentés ezzel szemben következetesen magyar közpénzeket emleget az NCTA kapcsán, ami a magyar adófizetők, illetve civil szervezetek összességét illeti meg, cserébe azért, mert az ország kereskedelmi kedvezményeket biztosít a nem EU-tag Norvégiának. „Ha az NCTA-t a KEHI ellenőrizhetné, akkor annak a hazai költségvetésben is szerepelnie kellene, de épp a KEHI írja le, hogy ez a tétel onnan hiányzik, magyarul nem közpénzről van szó” – mondta el lapunknak Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója, megjegyezve, hogy a KEHI-vizsgálat jogszerűségét sem ők, sem a norvég fél a mai napig nem ismeri el.
Az NCTA lebonyolításában részt vevő szervezetek azt is jogsértőnek tartják, hogy a KEHI úgy bocsátotta hazai és külföldi orgánumok rendelkezésére a vizsgálati jelentését, majd tette közzé saját honlapján, hogy azt előtte nem véleményeztette az érintettekkel, holott ez kormányrendeletben előírt kötelezettsége. „Az Ökotárs a mai napig nem kapott a KEHI-től semmilyen dokumentumot és lehetőséget arra, hogy álláspontját kifejthesse” – állapította meg Móra Veronika. Hozzátette: a jelentés nem tartalmaz konkrét neveket, adatokat, ezek megjelölése nélkül viszont a felsorolt vádak nem tekinthetők tényeknek, így azokra érdemben reagálni sem lehet. A jogi lépéseket illetően még egyeztetéseket folytatnak.
A Miniszterelnökség vezetője a KEHI-jelentésre hivatkozva máris a nemzetközi szerződés újratárgyalását kezdeményezte, és az Ökotárs lecserélését szorgalmazta egy másik, állami vagy civil szervezetre. Vidar Helgesen norvég EU-ügyi miniszter azonban azt nyilatkozta a Duna Televíziónak, hogy Norvégia nemzetközileg elismert auditáló cégekkel ellenőrizteti a norvég alapok pénzfelhasználását minden érintett országban, és nem akar a magyar vizsgálatra támaszkodni. A helyzetet nehezíti, hogy a norvégok május óta felfüggesztették az NCTA-nál sokkal jelentősebb EGT és Norvég Alap 36 milliárd forint értékű összegének folyósítását, mert az azt felügyelő magyar kormány szerződésszegő módon jelölte ki a kezelő szervezetet.
Arra a kérdésre, hogy tett-e már feljelentést a KEHI az NCTA-jelentésében foglaltak miatt, milyen indokkal és ki ellen, lapunk a KEHI felettes szervétől, azaz a Miniszterelnökség illetékes államtitkárságától csupán azt a választ kapta, hogy „Tudtunkkal a KEHI megtette a feljelentést”. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért akar a kormány a norvég állammal egy új megállapodásról és az NCTA-t kezelő szervezet lecseréléséről még azelőtt tárgyalni, hogy bírósági úton nem igazolódnak a KEHI-vizsgálat vádjai. Az államtitkárság válasza szerint: „A kormányt a szerződés szabályos végrehajtása kapcsán felelősség terheli. Az, hogy a megállapított szabálytalanságok milyen jogi következményeket vonnak maguk után, az a kormánytól független eljárásoktól függ. A szabálytalanságok ténye önmagában lehetetlenné teszi, hogy a kormány az Ökotárs Alapítványt a továbbiakban mint végrehajtó szervezetet elfogadja.”
Az ügyben hazai „lakájcivilek” is megszólaltak. A Civil Összefogás Fórum elnöke, Csizmadia László szerint a pártpolitikai korrupciót elősegíthetik a külföldről érkező támogatások, ezért a kormánynak nagyobb ellenőrzési jogkört kellene adni a külföldi adományok felett. Huszonöt zöld szervezet azonban – köztük a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, a Humusz Szövetség, a Greenpeace – nyílt levélben tiltakozott a KEHI eljárása miatt, kérve a kormányt, hogy állítsa le az NCTA által érintett szervezetek elleni „koncepciós, antidemokratikus eljárásokat”.
2014. 10. 31. (XVIII/44)
