„Orbán Viktornak elsősorban elvi alapon problémás, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke, ezért támadta és támadja a kinevezését. Ha mégis Juncker lesz, akkor sincs gond, az európai politikában ilyen viták után mindenki félreteszi a személyes sérelmeit” – magyarázta lapunknak a miniszterelnök egyik közeli munkatársa. A neve elhallgatását kérő politikus, aki számos nemzetközi tárgyalást közelről ismert, arról beszélt a Heteknek, hogy az az elvi kifogásuk Juncker jelölésével, hogy az egész folyamat átalakítja az unió működését oly módon, hogy arról nincsen érdemi vita egyebek mellett az államfők és kormányfők tanácsában, az Európai Tanácsban. Ráadásul az egész új kinevezési metódust brüsszeli bürokratikus, „szürke” pártvezetők találták ki.
Az idei európai parlamenti választástól kezdve szeretnék azt a szokást az unió parlamenti frakciói bevezetni, hogy az EP legnagyobb parlamenti frakciója jelölhesse az elnököt az Európai Bizottság (az unió „kormánya”, hisz ez a szervezet irányítja az európai bürokráciát) élére. A nagy pártcsaládok ezért jelölőgyűléseket tartottak, ahol megválasztották – egyebek mellett – a konzervatív, a szociáldemokrata, zöld és liberális „szuperjelölteket”, akikről elviekben az EP-választási kampányban közvetett módon szavazhattak a kontinens polgárai. Az egyik cél ezzel kapcsolatban az volt, hogy a bizottsági elnöki jelöltet ez estben közvetetten ugyan, de a nép választja, tehát az unió intézményeit közelebb lehet vinni a választókhoz, azaz csökkenteni Brüsszel működésének a felhatalmazásbeli demokratikus deficitjét. Orbán Viktor a szavazás előtti napokban egy nemzetközi nyilvánosságot elérő interjúban jelezte, hogy ő nem tudja azt elfogadni, hogy a néppárti „szuperjelölt”, Juncker automatikusan az Európai Bizottság vezetője legyen. Pár nap múlva David Cameron, brit miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Amúgy a néppárté lett a legnagyobb létszámú frakció, ezért – ha sikerül az európai parlamenti frakcióknak keresztülvinniük, akkor – Juncker tekinthető az EB-elnöki poszt várományosának.
„Igaz, hogy Juncker volt a néppárti jelölt, és a Fidesz is a néppárt tagja, de például Magyarországon az EP-szavazás eredményeit ez a kérdés semennyire sem befolyásolta. Meggyőződésem, hogy más országban sem emiatt szavaztak így vagy úgy az emberek. Tehát ez a szisztéma nem legitim – magyarázta a már említett, külpolitikai kérdésekben naprakész politikus. – Viktor azt mondja, hogy ha mégis ezt a szisztémát akarják bevezetni az unióban, akkor változtassák meg az alapszerződést. Szerezzenek ehhez politikai többséget, győzzék meg az Európai Tanács tagjait, de ne sutyiban, pár, a polgároktól elszakadt bürokrata politikus döntése alapján rajzolják át az európai intézményrendszer egymáshoz való viszonyát” – tette hozza a forrásunk, aki szerint az pedig „marhaság”, hogy Orbán Viktor a választás finisében valamelyik miniszterelnöktársának kérésére nyitotta meg a „nemzeti ellenállás” folyamatát. (Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az államfőkből és miniszterelnökökből álló Európai Tanács nevezte meg a jelöltet, akit az Európai Parlament vagy elfogadott, vagy nem. Most az EP ezt írná át, tehát ők jelölnek, akit az ET mindössze elfogadhat.)