Norvégia, Liechtenstein és Izland ugyan nem tagjai az Európai Uniónak, de egy sajátos szerződéses viszony miatt élvezik a közös piac előnyeit. Cserébe viszont pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk az unió fejletlenebb térségeinek a felzárkózáshoz. Ezek is fejlesztési pénzek, de nem az Európai Unió, hanem az előbb említett országok szabják meg a pénz elosztásának a feltételeit. A 15 „szegényebb” európai ország közül, amelyek részesülnek ebből a támogatási formából, Magyarország az alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik. A jelenlegi fejlesztési időszakban hazánk (2009–2014) 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására jogosult, melyből eddig csak 12 millió euró (alig több mint 3 milliárd forint) kifizetése történt meg. A programok finanszírozásának mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja, ezért legnagyobb beleszólásuk értelemszerűen nekik van a „pénzosztás” metódusában.
A „nagynorvég” és a „kisnorvég”
A gyűjtőnéven „norvég alapnak” hívott pénzügyi támogatási rendszernek 12 alprogramja van, ebből az egyik a civil támogatásokat intézi, a többi például egészségügyi vagy szociális fejlesztési programokat finanszíroz. A norvég alap (ami 10 százaléka a teljes büdzsének, mintegy 4 milliárd forint) a civil pénzek pályáztatását egy nyílt, hosszú ideig elhúzódó versenytárgyalást követően az államtól független szereplőre, az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorciumra bízta, míg a többi programok „szétosztói” állami intézmények. Magyarán, a civileknek szánt pénzek (ezt hívják egymást között a szakértők „kisnorvég” alapnak) „kihelyezésében” a magyar politikai elitnek, különösen a kormánypártoknak nem sok beleszólása van.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a magyar fejlesztéspolitikáért felelős, azonban ezen kívánt változtatni, mikor levelet írt a norvég kollégájának, hogy tudomása szerint az Ökotárs Alapítvány egy, a választásokon 5,26 százalékot elérő magyar párthoz több szállal kötődik. Lázár szerint ez azért is aggályos, mert így úgy tűnik, hogy Norvégia „egypárti demokráciát” támogatna, azzal a párttal, amely nekik tetszik.
Lázár János beosztottja, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár – akit nem mellesleg esélyesnek tartanak a kormányszóvivői posztra – mindezt megfejelte azzal, hogy az Ökotárs Alapítványt „pártfüggő, szélhámos gittegylet” jelzővel illette.
Lázár Jánosnak egyébként sikerült bekerülnie a legnagyobb norvég újságba, az Aftenpostenbe is, amelyben azt a címet adták a cikküknek, miszerint a magyar vádak szerint Norvégia finanszírozza a magyar zöldeket. Ingvild Stub európai ügyekért felelős államtitkár a lapnak megjegyezte: azért is érthetetlen a kritika, mert az Ökotárs nyílt pályázaton történő kiválasztásában a magyar állammal is konzultáltak. Egyébként a norvég közéletet nem rázta meg Lázár János kijelentése, nagyon kevés cikket lehetett találni erről a témáról.
Magyarországon 5,26 százalékos eredményt csak az LMP ért el. A párt alapítványát Ökopolisznak hívják, amelynek egyik társelnöke Róna Péter ismert közgazdász. Róna a Heteknek kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy az Ökotárs több szállal kötődne az LMP-hez, mert egyetlen szállal sem kapcsolódnak egymáshoz. Mindössze egy „gyenge” személyi szál fedezhető fel, miszerint Kaufer Virág, aki az LMP parlamenti képviselője volt, a politikusi pályája feladása után rövid ideig az Ökopolisznál dolgozott, majd innen ment át dolgozni a Ökotárs Alapítványhoz. Róna azt állította: jelenleg semmilyen kapcsolatban nem állnak Kaufer Virággal, sem az Ökotárs Alapítvánnyal. A társelnök szerint Lázár János azt az alacsony színvonalú álláspontot képviseli, miszerint Magyarországon csak az működhet, amit a Fidesz engedélyez, minden más és mindenki más gyanús. „Mitől retteg Lázár János? Talán attól fél, hogy Norvégia gyarmatosít bennünket? És az LMP lesz a norvégok itteni ökle?” – ironizált Róna, aki szerint nem is lenne rossz ötlet ez, hisz a norvég életszínvonal hétszerese a magyarénak. Még az is lehet, hogy a magyarok megszavaznák, tette hozzá szarkasztikusan.
A Heti Válasz úgy tudja, hogy Foltányi Zsuzsa 2010-ben a párt jelöltjeként indult a választáson, Schiffer András társelnök tagja volt egy Ökotárs-díjat odaítélő kuratóriumnak. Az Ökotárs igazgatóját, Móra Veronikát szintén az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába. Egyébiránt a vádakra válaszul a civil programot menedzselő alapítványok visszautasították a vádakat. Egyebek mellett azzal, hogy az Ökotárs Alapítvány első igazgatója és kuratóriumának tagja, Foltányi Zsuzsa 2012-ben állami elismerésben is részesült: a környezetvédő civil szervezetek érdekében végzett munkájáért Környezetünkért Díjat vehetett át Illés Zoltán államtitkártól. Másrészt számos kiemelt állami projektben, stratégiaalkotásban és szakpolitikai programban vesznek részt, ezért – idézzük álláspontjukat: – „az általunk végzett munka semmibe vételének, sértőnek és lealacsonyítónak tartjuk Csepreghy Nándor szavait – nemcsak ránk, hanem a köz érdekében áldozatos munkát végző magyarországi civil szervezetek széles körére nézve is”.
2014. 05. 16. (XVIII/20)
