„A strasbourgi bíróság átfogó vizsgálat alá vette a magyarországi kisegyházak helyzetét és az egyházügyi szabályozást. Kijelenthetjük, hogy a hatályos törvény valamennyi elemét kritikával illette a testület, és azokat az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett vallásszabadsághoz való jogba, a tulajdonhoz való jogba és a diszkrimináció tilalmába ütközőnek nyilvánította” – mondta el a Heteknek Karsai Dániel ügyvéd, aki hat egyházat képvisel az ügyben. Az ítéletben feketén-fehéren szerepel, hogy a magyar állam megsértette a vallási ügyekben való semlegesség elvét; diszkriminatív szabályozási környezetet teremtett mind az egyházak fűnyíróelvszerű jogfosztásával, mind az állami források elosztásának módjával és a politikailag befolyásolt újbóli regisztrációs eljárás kötelezettségével. A döntés jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül a magyar államnak nagy összegű kártérítést kell kifizetnie, amelynek mértékéről a feleknek a közeljövőben kell megállapodniuk. Az indulási pozíció valószínűleg az az összeg lesz, amit az egyes egyházak (keresztény, zsidó és keleti vallások hazai képviselői) a keresetlevélben megcéloztak. Összesen mintegy 7 milliárd forintról beszélünk.
„A kormány még tanulmányozza a strasbourgi bíróság ítéletét” – nyilatkozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence sietett leszögezni, hogy a nemzetközi bíróság talán nem is a Magyarországon hatályos törvény alapján hozta meg ítéletét, hanem annak egy korábbi verzióját vette alapul, ami ugye egyet jelentene a döntés megkérdőjelezhetőségével. Továbbá jelezte, hogy a strasbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák. Ráadásul – mondja az államtitkár – az ET egy másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, hogy a „hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak”. Ez utóbbi állítás sajnos az igazságnak csak az egyik fele, mert a Velencei Bizottság ugyanebben a szakvéleményében (2012. március) több pontjában is problémásnak és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte az egyházügyi törvényt.
Bár Rétvári Bence szerint hazánknak lehetősége van a bíróság Nagykamarájához fordulni az elsőfokú ítélet miatt, Karsai Dániel arról tájékoztatta lapunkat, hogy ez nem jelent valódi jogorvoslati lehetőséget, mert nem minősül fellebbezésnek, továbbá ilyen eljárásra ötezer magyar ügyből eddig kétszer került sor, és akkor sem kérelemre. Az ügyvéd szerint, ha a magyar állam úgy döntene, hogy a jelenlegi egyházjogi törvényt hatályában fönntartja, akkor annak újabb és újabb elmarasztalások lennének a következményei (természetesen perköltség és kártérítés megítélésével együtt), amit egészen addig lehetne folytatni, amíg a körülötte dagadó nemzetközi botrány nagysága miatt már nem éri meg tovább rombolni hazánk amúgy is megtépázott reputációját.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »