Tavaly jogi síkra terelte a devizahitelesek problematikáját a kormányzat, tekintve, hogy a bíróságokat elárasztotta a több ezernyi devizahiteles per, melyeknek kimenetele meglehetősen bizonytalan. A kormány a Kúriától várt jogegységi határozatot a témában, amely decemberben irányelvként kimondta, hogy pusztán az árfolyamváltozás miatt a devizahitel-szerződések nem jogsértők, annak hatásait az adósoknak kell viselniük, s a bíróságnak a szerződések érvényessé nyilvánítására kell törekednie. Az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit illetően a Kúria mindmáig az Európai Bíróság álláspontjára vár. Darák Péter, a Kúria elnöke szerint pedig a bírói szerződésmódosítás nem lehet univerzális jogi eszköz arra, hogy a legkülönfélébb szerződések tömegébe egyoldalúan beavatkozzanak. Úgy nyilatkozott, hogy a devizahiteles problémakör ismeretlen mind Magyarország, mind a fejlett jogállamok bírósági gyakorlatában. Kivétel Ausztria, ahol azonban rövid idő után kivezették a pénzügyi szolgáltatások piacáról jogalkotási, hatósági eszközökkel.
A kormány novemberben az Alkotmánybírósággal is megpróbálta érvényteleníttetni a devizahitel-szerződéseket, amikor kikérte az AB véleményét arról, hogy a szerződések nem ütköznek-e az Alaptörvénnyel, illetve jogszabállyal utólag módosíthatók-e? Az AB hétfőn közzétett határozatában magukat a devizahitel-szerződéseket nem minősítette Alaptörvény-ellenesnek, viszont megállapította, hogy a létrejött szerződések módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az AB ugyanakkor kifejtette, hogy az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát csak ugyanolyan feltételek között változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. Ezzel ismét a Kúriához került a labda, amely eligazításra vár az Európai Bíróságtól. Az AB határozata azt is leszögezte, hogy a törvényi úton történő szerződésmódosításnak is a felek közti érdek-egyensúlyra kell törekednie.
Az AB-határozat megjelenését menetrendszerűen követte a pártok pengeváltása, miután a félmillió háztartást érintő probléma jelentős szavazói kört takar. Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa azt ígérte, hogy az új Országgyűlés a Kúria döntését követően, nyárig meghozza a szerződésmódosításokhoz szükséges jogszabályt, és hangsúlyozta: a helyzet keze-lése során fontos a bankrendszer stabilitása is. Az adósokat az árfolyamgát igénybe vételére buzdította, további mentőintézkedéseket is kilátásba helyezve. Varga Mihály NGM-miniszterrel egybehangzóan azt is kijelentette, hogy a kormány „ki fogja vezetni” a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket.
„Az AB döntése nem sokat változtat a helyzeten, de nem is gondoljuk úgy, hogy a jogi út jelentené a megoldást erre a problémára. Volt benne egy gesztus a hitelesek felé, különösen azok felé, akik a jövőben perre vinnék az ügyüket. Most mindenki arra vár, hogy a többi perben milyen végkifejlet születik” – mondta lapunknak Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára. Hozzátette: a kormány eddig is megváltoztathatott volna jogszabályokat, de nem tette, és ezentúl sem fogja elkapkodni. Lénárdnak meggyőződése, hogy a jogalkotásnak csak az új szerződésekre szabad vonatkoznia, a meglévő szerződésekbe igen veszélyes lenne ilyen szinten belenyúlni, ez teljes káoszhoz vezethet. „Pont kormányzati részről hangzott el, hogy csak úgy lehetne ezeket a szerződéseket módosítani, hogy a devizás ne járhasson jobban, mint egy forinthiteles. Ezzel elárultak mindent, hiszen a forinthitelesek kezdettől jóval magasabb terhet vállaltak, de az ő megmentésükről soha nem volt szó” – mutat rá a szaktanácsadó.
A kormány elvileg megváltoztathatja a szerződéseket, de csak úgy, hogy abból ne származzon hátránya egyik félnek sem. Lénárd Mariann szerint ugyanerről szól, de ennél ezerszer hatékonyabb eljárás a mediáció a bankok és az ügyfelek között, inkább jogsegély irodákat kellene működtetni országszerte, ahol a kliensek megfelelő, személyre szabott tájékoztatást kaphatnának az ügyükkel kapcsolatban, hogy melyik lehetőség – árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő, banki egyezkedés – a megfelelő számukra. A peres út jogkövetkezményeit kevesen gondolják végig, hogy a szerződések érvénytelenítése sem mentesít a kölcsön visszafizetése alól.
A másik neuralgikus kérdés, az árfolyam-rés pedig peren kívül is mindig rendezhető a bankokkal, ezek a perek Lénárd szerint azt jelzik, hogy megjelent egy olyan ügyvédi kör, amely újabb bőrt próbál lehúzni a devizahitelesekről.