hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bízhat-e Putyinban a magyar ellenzék?
Fordulópontok

2014. 03. 06.
Az ellenzéki pártok minden erővel azon igyekeznek, hogy Orbán Viktort kellemetlen helyzetbe hozzák, mert alkut kötött az orosz elnökkel a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. Az ukrán krízist is láthatóan arra próbálják felhasználni, hogy íme, hát „ilyenekkel” üzletel a magyar kormányfő. Mintha abban bíznának, hogy Putyin miatt sokan elpártolnak a Fidesztől. Egyébiránt érdekes számba venni, hogy milyen cikcakkok is voltak az elmúlt években az orosz–magyar kapcsolatokban.

A rendszerváltáskor a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió helyébe regionális nagyhatalmak léptek. Európában – ahonnét az amerikaiak lassan „kivonultak” – Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország versengése közepette Oroszország kereste a helyét. Az orosz politikai gondolkozást legalább négy „áramlat” határozza meg: a nyugatosok, a szlavofilek (azaz nacionalisták), az eurázsiaiak, valamint a posztszovjet ideológiát vallók. Krausz Tamás történész, Oroszország-szakértő elmondása szerint Borisz Jelcin bukásával egyre jelentéktelenebb erővé váltak az úgynevezett nyugatos liberálisok. A szlavofileket lehet a magyar közgondolkozásban a mérsékelt jobboldali ideológiához hasonlítani, annyi eltéréssel, hogy az ortodox egyházat tekintik vallási igazodási pontnak. Oroszország geopolitikai helyzetéről az eurázsiaiak gondolkodnak úgy, hogy a Nyugat zsigeri orosz-ellenségessége miatt Kínával szövetkezve Európával szemben kell az orosz birodalmat felépíteni. E gondolkozást vallók meggyőződése, hogy Európa az oroszokat le akarja „törni”, ezért egy nagy birodalom létrehozásával lehet ellensúlyozni a nyugati szándékokat.  

„Putyin nem túl ideologikus, inkább pragmatikus politikus; a különféle áramlatok között úgy mozog, azoknak érvrendszerét úgy és akkor alkalmazza, ahogy a hatalmi érdekei megkívánják. Ha meg kell határozni, leginkább szlavofilnek, azaz nacionalistának lehet tekinteni” – magyarázta lapunknak Krausz Tamás.

Egyébként geopolitikai tárgyú tanulmányok sora szól arról, hogy Oroszország és az unió kapcsolata a kezdeti európaizációt követően miként vált hűvössé, és olykor ellenségessé, miközben több ország, így Németország és Franciaország is óriási léptékű üzleteket kötött Moszkvával. Elemzők az eddigi (az ukrán konfliktust megelőző) orosz–uniós viszonyokat neorealista, érdekalapú jelzőkkel illetik.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!