A parlament létszámának csökkentése, illetve a négy évvel ezelőttihez képest várhatóan gyengébb választási szereplés nyomán Pősze Lajos szerint könnyen elképzelhető, hogy a Jobbik listájáról mindössze 10-12 személy fog bejutni az Országgyűlésbe. Vagyis a jelenleg 43 fős frakció után ekkora lesz a párt képviselőcsoportja. A múlt héten bemutatott országos lista első öt helyén Vona Gábor után Balczó Zoltán, Volner János, Dúró Dóra és Sneider Tamás neve található. Őket követi: Z. Kárpát Dániel, Gyöngyösi Márton, Gyüre Csaba, Farkas Gergely, Hegedűs Lórántné, majd Novák Előd és Mirkóczki Ádám.
Pősze szerint mindez azt jelenti, hogy a Jobbik feladta a vidéket, hiszen az esélyes listás helyeken mindössze Szabolcsból (Gyüre Csaba) és Hevesből (Sneider Tamás, Mirkóczki Ádám) szerepelnek jelöltek, a többiek fővárosiak vagy környékbeliek. „Vagyis a Dunántúlról egyetlen képviselőjük sem lesz az új frakcióban, és olyan, korábban erős és fontos megyék, mint Borsod, Csongrád, Békés vagy Szolnok szintén nem képviseltetik majd magukat. Ez súlyos stratégiai hiba, hiszen nehezen hihető, hogy a vidéki tagság mindent meg fog tenni az elnökség fővárosi prominenseinek túléléséért” – vélekedett Pősze Lajos, aki szerint egyértelműen a párt sorvadásáról beszélhetünk, hiszen nem tudnak gyökeret ereszteni a vidéki társadalomban. Szerinte akár meg is pecsételődhet a párt sorsa: a maga részéről nem lenne meglepve, ha az EP-választásokon az is sikernek számítana a Jobbik szempontjából, ha egyetlen jelöltjük bejutna az Európai Parlamentbe.
Az egykori jobbikos – jelenleg független – képviselő hangsúlyozta: a befutó helyeken többnyire extrémitásuk miatt emblematikus figurákat szerepeltető lista összeállítása szöges ellentétben áll a párt kampányával, amelyben egy konszolidált, polgáriasult szervezet benyomását igyekeznek kelteni. „Jelzésértékű, hogy a végtelenül szerény képességű Novák házaspár befutó helyet kapott. Ez előrevetíti, hogy a következő frakciót is »terrorizálni« fogják, és az is látszik, hogy a fasiszta kuruc.info továbbra is meghatározza a párt belső közvéleményét” – emelte ki Pősze. (Az új frakció hiányzóiról lásd keretes írásunkat.)
A fővárosi pártvezetés vidékhez való viszonya több helyen komoly feszültségeket, szakadásokat okozott az alapszervezetekben. Szolnokon például januárban a teljes elnökség lemondott, és ki is lépett a Jobbikból, majd a megyei elnök is visszaadta megbízatását. Azt sérelmezték – többek között –, hogy elképzeléseiknek semmi jelentősége nincs a Budapesten „lezsírozott” lobbiérdekekkel szemben. A feszültség főként annak mentén pattant ki, hogy az országos vezetés az országgyűlési választáson újra azt a Baráth Zsoltot indítja Szolnokon és környékén, aki nem élvezi a helyi tagság többségének bizalmát. A párt országos elnöksége csak úgy tudta orvosolni a problémát, hogy feloszlatta a helyi alapszervezetet, majd pedig újraalapították. Szabó Gábor pártigazgató arról beszélt, hogy „személyes ellentétek nehezítették a közös munkát”, ám ennél többről lehetett szó, ugyanis három távozó jobbikos áprilisban rá is indul egykori pártjára, mégpedig kisgazda színekben. „A Baráth Zsolt személye körül kialakult törésvonal azt is jelzi, hogy sokan nem értenek egyet az általa folytatott szélsőséges politizálással, például a »tiszaeszlározással«. Számukra a nemzeti radikalizmus nem a zsidózást és a cigányozást jelenti” – fogalmazott egy forrásunk.
Hasonló folyamatok zajlottak le Győrben is: Haba Vilmos helyi elnök ősszel mondott le. Mint a Heteknek kifejtette, a tagság többsége nem fogadta el a felülről rájuk tukmált két győri országgyűlési képviselőjelöltet, Fodor Rolandot és Takács Krisztiánt, és nem voltak megelégedve önkormányzati képviselőik munkájával sem (egyikük, Vörös Gyula azután távozott a pártból, hogy a Győzike Show-ban való szereplésével botrányt okozott a tagok között). „Az országos elnökséggel szemben semmi olyan érdeket nem tudtunk érvényesíteni Győrben és környéken, ami a Jobbikot előrevitte volna. Pedig mi hatékonyan tudtunk működni: a pártpénzekből ugyan nem kaptunk, de például ötvenezer Hazai Pálya újságot kiszórtunk saját erőből. Erre ránk ültettek két ilyen fiatal gyereket, amivel gyakorlatilag megkezdődött az alapszervezet felszalámizása, amiben én nem akartam részt venni” – mondta a volt elnök, aki megmaradt „magyar jobboldali radikálisnak”, de a jelvényét és az igazolványát visszaküldte Szabó Gábor pártigazgatónak egy ötoldalas levél kíséretében. Ebben foglalt panaszairól nem kívánt bővebben beszélni, összefoglalóan csak annyit mondott: „mindegy, hogy a szegfűre, a narancsra vagy a kettős keresztre szavazok, mindegyik pártban ugyanolyan arányban ülnek gazemberek”. Haba Vilmos hozzátette: bár Szabó Gáborék úgy kommunikálták, hogy januárban tisztújítás történt a győri alapszervezetben, valójában a szervezet felbomlott, fel is oszlatták. A volt elnök szerint a félszáz régi tagból mindössze tizenöt maradt, ehhez jött tíz új, így valósulhatott meg az újraalapítás.
Belviszály alakult ki a debreceni Jobbikon belül is, ahol az országos listáról lemaradt Rubi Gergely országgyűlési képviselő egykori barátjával, a szintén honatya Kulcsár Gergellyel került összeütközésbe. A Jobbikot szélsőjobboldalról támadó Magyar Hajnal honlapján megjelent bennfentes beszámoló szerint a feszültség oka az volt, hogy Rubi szorgalmazta egy Fidesz-közelinek mondott biztonsági cég milliárdos közbeszerzési sikereinek vizsgálatát, ám Kulcsárék ezt nem támogatták. A levélíró szerint azért, mert a Jobbik vezetése összekacsint a Fidesszel.
A beszámolóban arról is szó esik, hogy Rubi a Jobbik megyei-helyi vezetőinek magánéleti botrányairól is tudott. Az ügyek olyan megütközést keltettek a tagságban, hogy az etikai bizottság elé kerültek, ahol az elnök a levélíró szerint úgy nyilatkozott, hogy „örül, hogy a kecske nem került elő”. Később Szabó Gábor pártigazgató saját hatáskörbe vonta az ügyet. Rubi Gergely mindezek ellenére nem vitte szakításra az ügyet: Vona Gábortól ígéretet kapott, hogy személyes biztonsági szolgálatának tagja lesz.
Nem így Varanyi Sándor, akit a Jobbik debreceni önkormányzati frakciója kénytelen volt kizárni soraiból. A képviselő „bűneit” ő maga így foglalja össze: „mint jobbikos »bulldog« igyekeztem a törvényességet számon kérni a debreceni önkormányzaton, és időről időre azt tapasztaltam, hogy a saját szervezetem ugyanazokat a törvénytelenségeket követi el, mint ami ellen egyébként harcolok”.
Kettős beszéd
A látszatról szól
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »