hetilap

Gyere, sétáljunk egyet, akarok mondani valami fontosat! – mondta a kávézás után egy kormányzati tanácsadó, majd (a lehallgatásbiztos) sétálás közben elő­vezette, hogy mi lenne, ha írnék egy cikket, aminek adhatnám azt a meredek címet, hogy „Matolcsy akar lenni a miniszterelnök?” Forrásunk ugyanis úgy tudja, hogy Matolcsy György jegybankelnök és a jobbkeze, Nagy Rózsa, az MNB kiemelt státuszú főigazgatója már az új kormányban tervezgeti azt, hogy köreikhez tartozó szakemberekkel milyen pozíciókat „foghatnának”. Tudomása szerint az MNB főigazgatója időről időre tanácskozik Matolcsy volt államtitkáraival, például Kardkovács Kolossal, aki az NGM helyettes államtitkára volt, és ma az MNB beszerzési vezetője, illetve Windisch Lászlóval, aki nemzetgazdasági minisztersége idején az NGM adó- és vámigazgatási főosztályának volt a vezetője, továbbá Balogh Ádámmal, aki Matolcsy államtitkára volt, ma mindketten a Nemzeti Bank alelnökei. Mindannyian az MNB vezetői stábjához tartoznak, de forrásunk azt állította, hogy e körben erőteljes érdeklődést mutatnak a kormányzati folyamatok, például az új választást követő szereposztás iránt.
Létezik még egy kapcsolódási pont, mégpedig Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, aki állítólag Balogh Ádámmal évekkel ezelőtt együtt csinálta a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast. Informátorunk azt állította, hogy Rogán Antal feladata a Fideszben, hogy szemmel tartsa az MNB-t, forrásunk egyenesen úgy fogalmazott, hogy ő Matolcsy „tartótisztje”, azaz
informálisan ő ügyel arra, hogy jól működjenek a jegybank körüli dolgok.
A 2014-es választások viszont úgy jönnek képbe, hogy a Fideszben többen úgy vélik, hogy Rogán Antal szívesen vállalná a fejlesztési miniszteri posztot. Matolcsy csapata pedig áttételesen segítségére lehet a lobbizásban, persze a legendárium szerint ez viszonosságot is feltételez. A várakozások szerint ugyanis az új Fidesz-kormányban lesznek miniszter cserék, de államtitkáriak még nagyobb arányban. Az előbbi történetet azért vázoltuk, hogy bemutassuk, mi is foglalkoztatja a Fidesz holdudvarát. Több háttéremberrel és aktív politikusokkal beszélve úgy tűnik, hogy attól alig tartanak, hogy elvesztenék a választásokat, de annál inkább kapós téma a várható választási győzelem utáni kormányzati szerep­osztás.
Erre lehet azt is visszavezetni, hogy idénye lett a lehetséges miniszteri kinevezéseket taglaló cikkeknek. Az egyebek mellett a Népszabadságban és Figyelő hetilapban megjelent írások már azt a mozgást mutatják, hogy milyen kiszivárogtatásokkal próbálnak helyzetbe kerülni jobboldali potentátok és a mögöttük álló, egészen eltérő motivációjú különféle lobbicsoportok. A múlt héten megjelent Figyelő azt állította: Orbán 2017-től államfő, Lázár János pedig kormányfő lehet. Ami a következő ciklust illeti: Navracsics Brüsszelbe távozhat uniós biztosnak, Varga Mihály, Németh Lászlóné és Balog Zoltán maradhat a helyén, Martonyi pedig nem újrázna. A hetilap forrásai által elmondottak alapján úgy tűnik: Orbán Viktor kormányfő utódjának felépítése lesz az egyik mozgatórugója az átalakításoknak. A tervek szerint Lázár János államtitkár a továbbiakban miniszteri státuszban vezetheti a Miniszterelnökséget. Az új ciklusban a Figyelő találgatásai szerint Lázárhoz kerülhet a közigazgatás, az igazságügyről még nincs döntés. A lap forrása nem zárta ki, hogy Navracsics Tibor követi Andor Lászlót az Európai Bizottság uniós biztosi posztján.
Az külön érdekesség, hogy korábban a Népszabadság azt írta, hogy amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat, a harmadik Orbán-kormányban Martonyi János helyett Navracsics Tibor lenne a külügyminiszter. Annak ellenére kapná meg a Külügyminisztérium vezetését, hogy alkotmányjogi kérdésekben sokszor nem értettek egyet Orbán Viktorral. A miniszterelnök állítólag „tudatában van annak, hogy Navracsics európai intellektualizmussal és komoly felkészültséggel rendelkezik”. Navracsics Tibor most igazságügy-miniszter, és a Népszabadság szerint az is elképzelhető, hogy ő lesz Andor László távozása után Magyarország uniós biztosa. A Honvédelmi Minisztériumot Hende Csaba helyett egy borsodi fideszes, Mengyi Roland vezetné. Varga Mihály nemzetgazdasági, Lázár János kancelláriaminiszter lehet. Balog Zoltán és Pintér Sándor megmaradnának a mostani pozíciójukban, viszont a mostani frakcióvezető, Rogán Antal lenne a fejlesztési miniszter.
A legszebb az egészben, hogy több forrásunk – köztük egy Orbán Viktorral is rendszeresen konzultáló országgyűlési képviselő – azt állította, hogy a pártelnök-miniszterelnök világossá tette: csak a választások után hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mindig azt mondja: az el­ső feladat megnyerni a voksolást. Nem akarja ugyanis, hogy ellustuljanak a politikusok, hanem „teperjenek” az amúgy biztosnak tűnő választási győzelem érdekében. Noha az ellenzéki pártok már összeállították az országos listájukat, a Fidesz ezt még halogatja. Forrásunk azt állítja: Orbán nem amatőr, tudja, hogy lélektani szempontból sem jó, ha kiosztott posztok vannak, hiszen a „kimaradók” megsértődhetnek és passzívvá válnak, a biztos befutóhelyet vagy kormányzati sarzsit elnyerők pedig elkényelmesednek. Másrészt Orbán Viktor személyzeti kérdésekben nagyon taktikus, ügyesen teremt a Fidesz holdudvarán belüli politikusi köröknek belső riválisokat. Úgy tűnik, míg a lobbicsoportok egymással vívnak, addig az ő pozíciója megkérdőjelezhetetlen.  
Jogos a kérdés, hogy ha így van, akkor mégis miért születnek, pontosabban írattatnak meg ezek a cikkek? Az egyik olvasat szerint azért, hogy a miniszterelnöki médiafigyelőbe bejutva felhívják a figyelmét a kormányfőnek, hogy kik azok, akik pozíciót akarnak „fogni”. Ha sikerrel jár az üzengetés, akkor az bizonyos esetekben egyet jelent a kompromittálással. Így nyer értelmet az a mondat, hogy mi lenne, ha ennek a cikknek az lenne a címe, hogy Matolcsy miniszterelnök akar lenni?  Hisz egy ilyen cím a Fidesz-vezérkarban, sőt, Orbán Viktorhoz eljutva azt mutathatja, hogy kik próbálnak a miniszterelnök háta mögött kufárkodni. A forrásunk ezzel egyenesen a Matolcsy Györgyhöz köthető kört gyanúsította meg.
Egyébként számunkra úgy tűnik, hogy a legkapósabbnak a külügyminiszteri tárca tűnik. A Fidesz holdudvarában vannak, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a távozó Martonyit Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár követi. Szijjártónak szerencséje van, hiszen Ausztriában az elmúlt hetekben neveztek ki külügyérnek egy 27 éves fiatalembert, akihez képest a magyar politikus a maga 35 évével matuzsálemnek tűnhet. A probléma viszont az, hogy az eddig Orbán-kormányokban Németh Zsolt töltötte be a külügyi államtitkári posztot, ezért nyilván ő is számítana arra, hogy egy grádicsot feljebb lép, ha csak nem szeretne örökös második ember lenni a külügyben. Ha Szijjártóra esne Orbán választása, akkor a Németh Zsolt-kérdést nehezebb lenne megoldani, hisz Németh Fidesz-alapító, Szijjártóhoz képest külügyi veterán, aki 8 év államtitkárság után nehezen nyelné le, hogy egy hozzá képest ficsúrt ültetnének a fejére. Nyilván könnyebb Némethet megyőzni az „örökös államtitkári stallummal”, ha senior típusú, idősebb, nagy tekintélyű értelmiségi minisztert találna a Fidesz elnöke a posztra. Erre is vannak elképzelések. Minket leginkább az lepett meg, hogy Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter nevét is lehet hallani, pedig úgy tűnt, hogy politikai nézetkülönbség miatt némi haraggal vált el Orbántól. Forrásaink azt állították: valóban volt konfliktusuk, de később Fellegi ügyesen és taktikusan húzta az időt az IMF–tárgyalásokon, illetve az amerikai republikánusokat sikeresen győzte meg, hogy Európában azért bántják Orbánt, mert antikommunista. Ráadásul a Magyarország Barátai Alapítvány működtetésével is jó pontokat szerezhetett a miniszterelnöknél, hiszen e szervezet a héten szónoki lehetőséget biztosított Orbánnak tekintélyes nemzetközi személyek előtt.
Egyébiránt már említettük, hogy a Népszabadság arról is írt, hogy Navracsics Tibornak is „kinézhet” a tekintélyes külügyminiszteri bársonyszék. Ellentmondásos híreket hallottunk arról, hogy a jelenleg miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő politikus kiesett-e a kormányfő kegyeiből, vagy sem, de egy biztos: Navracsics Tibor kőkeményen dolgozik azon, hogy Veszprémből bejusson egyéniben az új parlamentbe.
Azt érdemes tudni, hogy az első és másodvonalbeli politikusok számára a kormányzati vagy frakcióvezetői posztokban mérhető a siker, hiszen nagy – sok esetben családi jellegű – áldozatot hoznak a karrierjükért. Orbán Viktornak éppen ezért azt is figyelembe kell vennie, hogy komoly ambíciók és presztízsszempontok „dübörögnek” a politikustársaiban. Kósa Lajos például lemond Debrecen vezetéséről, hogy az új parlament tagja legyen. A Fideszben eltöltött időt tekintve frakció­vezetői vagy miniszteri szint is kinézhet számára, de ha például Varga Mihály nem lenne miniszter, mert „valakik” Balogh Ádám MNB–alelnököt „mozgatják” át az NGM-be, akkor neki is helyet kell találnia Orbánnak. A variációk tárháza elég nagy, és az ambíciók ismeretében a Fidesz holdudvarában számos megoldási képletet el tudnak képzelni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek