hetilap

Osztolykán Ágnes felszólalásában a Népszabadság értesüléseire hivatkozott, melyek szerint Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke áll a Klinghammer-féle felsőoktatási törvénymódosítás meghiúsítása mögött. Maruzsáról annyit lehet tudni, hogy nem vett részt az új törvényjavaslat kidolgozásában. A miniszterelnök bizalmasaként ismert Parragh viszont nemrégiben elkísérte Orbán Viktort indiai útjára, ahol többek szerint meggyőzte őt a törvényjavaslat „elnapolásáról”. Osztolykán szerint Parragh nagyobb beleszólást szeretne a felsőoktatásba, és leváltatná Klinghammert a tervezetével együtt.
Mint ismeretes, múlt télen az egész országon végigsöpörtek a hallgatói tiltakozások, melyek főként a keretszámok és a röghöz kötés miatt robbantak ki. A tiltakozások hatására a kormány felállította a Felsőoktatási Kerekasztalt, valamint Hoffmann Rózsa helyett kinevezték felsőoktatásért felelős államtitkárnak Klinghammer Istvánt, az ELTE volt rektorát. Klinghammer soha nem rejtette véka alá, hogy szakmabeliként és nem politikusként áll a poszthoz. A kerekasztal által májusban elfogadott megegyezés alapján, amelyet egyedül Parragh nem volt hajlandó aláírni, Klinghammerék kidolgozták a „kisreform” koncepcióját, amelynek nemrég a kodifikált változatát is sikerült letenniük a szakminiszter asztalára.
Klinghammer István az ATV Szabad szemmel című műsorában a sajtóhírekre reagálva elmondta: sem a szaktárcán, sem a kormányzaton belül nem érzékel ellentétet a törvényjavaslat körül, hiszen a közös célt, a minőségelv alapján megreformált felsőoktatás tervét sikerült kidolgozni, amely széles szakmai konszenzuson alapul. Úgy gondolja, a tervezet novemberben a kormányülés elé kerül, ahol azt Balog Zoltán miniszter „teljes mellszélességgel képviselni fogja”, és január 1-jétől megtörténik a „váltóállítás” a felsőoktatásban. Klinghammer szerint a probléma oka az, hogy az iparkamara nem ismeri a törvénytervezet részleteit, amibe pedig Parragh javaslatait is beépítették – az államtitkár itt vélhetően a sokat bírált duális képzés bevezetésére is célzott. Utalt arra is, hogy a felsőoktatásban a 30-40 évig hasznosítható diplomák megszerzése a cél, azaz nem csak a munkaerőpiac aktuális szükségleteinek kielégítése a fő szempont.
„Az Oktatói Hálózatnak (OHA) még egy hete is az volt a tippje, hogy ebből a koncepcióból nem lesz törvény, hiszen már a törvényhozási ciklus végén vagyunk, és mivel a kormány egyszer ebben a témában már parázsba nyúlt, ezért most már nem fognak ilyen változtatásokat hozni közvetlenül a választások előtt. Most, hogy megvan a kodifikált szöveg, ez némileg változtat a helyzeten” – mondta kérdésünkre Máté András filozófus. A Parragh és Klinghammer közti konfliktus üzenete szerinte az, hogy a mostani felállásban az államtitkárság koncepciója még a legkevésbé rossz variáció, de ez nem jelenti azt, hogy az jó lenne. Egyértelműen negatív elemnek tartják többek között, hogy az állam megtart egy erős központi irányító szerepet a képzési struktúra kialakításában, ennek részletes szabályozása viszont teljesen hiányzik, tehát ez rendeleti módon, mondhatni „tetszés szerint” alakítható, miközben kardinális kérdés volt a tiltakozások során. Az OHA az államtitkár és a kerekasztal funkcióját lényegében csak abban látta, hogy lenyugtassák kicsit a felsőoktatási szférát és békét teremtsenek.
Kormánypárti körökből úgy értesültünk, hogy a hátralévő időben rengeteg támogató jellegű gazdasági döntést szeretne meghozni a kormány, melyeknek szintén költségvetési vonzatuk van, és egyértelműen elsőbbséget élveznek a felsőoktatási törvénymódosítással szemben, amellyel kapcsolatban még nincs kormánydöntés. Klinghammer azért vállalta el az államtitkári posztot, hogy a minőségelvű változtatásokat kidolgozza és véghezvigye, amiért becsülettel küzd is, így értelmetlen a lemondását találgatni. Tény viszont, hogy a tervezet költségvonzata az idei költségvetésben nem szerepel, a részletes kidolgozása pedig időigényes munka. „Ha belefér a kormány idejébe, tárgyal róla, de nincs semmi sürgető tényező benne, az Országgyűlés napirendje meg elég feszített a költségvetés miatt, ezért valószínű, hogy a téma átcsúszik a tavaszi ülésszakba. Akkor meg az dönti el a kérdést, hogy akar-e a kormány konfliktusos témákat tárgyalni, hiszen a választások előtti hónapokban inkább a visszafogott üzemmód a jellemző” – mondta alanyunk. Hozzátette: ha nem a választási időszak előtt állnánk, akkor bizonyosan a parlament elé kerülne a tervezet. Azt nem tudni, hogy a következő ciklusban mi lesz a sorsa, az viszont biztos, hogy Parragh ötleteit senki sem támogatja az oktatáspolitika világában. Az igazán kritikus pont szerinte az, hogyan alakul a jövő évi keretszámokkal kapcsolatos decemberi döntés, a tavalyi hallgatói tüntetéseknél is ez volt a szikra. Ha az ideihez hasonló döntés születik, akkor nem valószínű, hogy olyan konfliktushelyzet adódik, ami kormányszintű beavatkozást tesz szükségessé az ágazatban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek