hetilap

A kormány és a bankok szkanderezése közben az MNB legfrissebb adatai lehangoló képet festenek a magyar lakosság pénzügyi állapotairól. A központi bank friss jelentése arról számol be, hogy az idei év közepére a fizetési gondokkal küzdő deviza jelzáloghitelesek aránya átlépte az 50 százalékos küszöböt a teljes állományon belül: azaz a lakásukat behitelezők több mint fele küzd visszafizetési problémákkal (ennek mértékeiről lásd a keretes írásunkat).

A magyarázatok sora – közgazdászok szerint – hosszúra nyúlik, de egy PSZÁF-kockázati jelentés szerint a munkanélküliség, és különösen a hosszú távú, egy évnél régebb óta állás nélkül maradók számának magas szintje egészen biztosan dobogós helyet foglal el az okok listáján. Mások arról beszélnek: az elmúlt öt év három kormányának tucatnyi mentőprogramja is jócskán hozzájárult a fizetési morál látványos romlásához. E logika mentén a devizahitelesek joggal bízhatnak abban, hogy ha most nem is, a következő mentőötletben már ők is helyet fognak kapni – addig pedig, úgymond, „minek fizessünk”. Végül a helyzet leromlását a két évvel ezelőtti végtörlesztési lehetőség is gerjesztette. A rögzített, kedvező árfolyamot kihasználva főként a jól szituált, egyébként is fizetőképes adósok szálltak ki a devizahitelezés csapdájából, a bankoknál pedig a rosszabb anyagi helyzetben lévő ügyfelek maradtak nagyobb arányban.

A legújabb mentési kísérlet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevéhez fűződik, aki úgy érvelt: a devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek