hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Első körben átment a Magyarorszá­got bíráló Tavares-jelentés
Példa lettünk

2013. 06. 27.
Jelentős diplomácia aktivitása ellenére sem sikerült a Fidesznek elérnie, hogy az Orbán-kormány intézkedéseit számos ponton kritizáló úgynevezett Tavares-jelentést lényegileg átírják. Sőt, a jelek szerint az Európai Néppárton belül is lehetnek a Fidesznek bírálói, mert a jelentésről szóló szakbizottsági – egyébként titkos – szavazáson arra a matematikai következtetésre lehet jutni, hogy a pártcsaládon belül is lehetnek „árulóik”.

Az Európai Parlament még 2012 februárjában indított egy eljárást, aminek következtében a portugál zöldpárti képviselőt, Rui Tavarest kérték fel, hogy vezetésével készítsenek egy jelentést a magyar jogállamiságról és demokráciáról. Tavares idén májusban készült el vizsgálatával, ami egy Petőfi-idézettel kezdődik: „Haza csak ott van, hol jog is van.” Petőfi 1848-ban írt, A nép című verséből vett idézet megágyaz Tavares vitriolos állításainak, miszerint az alkotmányozást megalapozó úgynevezett „nemzeti konzultáció” voltaképp komolytalan volt, az alkotmány pedig egypártinak tekinthető, hisz hiányzott az érdemi társadalmi párbeszéd az elfogadásakor. Kifogásolja, hogy a törvénytervezeteket rendre egyéni képviselői indítványokként nyújtották be, ami a törvényben szabályozott egyeztetések kikerüléséhez vezetett. Emellett helyesnek tartaná, ha visszavonnák a negyedik alkotmánymódosítást, valamint rehabilitálnák a kényszernyugdíjazott bírákat és az Alkotmánybíróság jogait.
Tavares – aki egy tévéműsorban a magyar irodalom, különösen Petőfi Sándor rajongójának nevezte magát – jelentése elején hosszan méltatja Magyarország úttörő szerepét a demokratikus átalakulás során, és hangsúlyozza, a tagállamok szuverén joga olyan alkotmányt írni, melyet gondolnak, de csak addig, amíg az megfelel az európai szerződésben foglalt demokratikus és emberi jogi értékeknek.
A jelentés tétje az országot ért presztízsveszteség mellett az volt, hogy az eljárás elvezet-e ahhoz, hogy az unió alapszerződésének 7-es cikkére hivatkozva felfüggesztik hazánk szavazati jogát. Ez azt jelentené, hogy az unió szimbolikusan „atombombát” dob Magyarországra. A Fidesz az elmúlt hetekben arra tette a hangsúlyt, hogy igyekezzen a jelentés kritikus tartalmát megváltoztatni, ezért több száz, a beszámoló lényegét megváltoztató módosító indítványt terjesztett be. Másrészt igyekezett ezekhez a jelentést „helyre tevő” módosító javaslataihoz nemzetközi támogatókat szerezni, miközben persze Tavares személyes hitelességét „rongálták”. Egyebek mellett lekommunistázták, ami azért sem volt elegáns, mert Tavares – aki a zöld frakció tagja – szüleit a portugál elnyomó rendszerben üldözték. Ahogy a kommunista Kádár-rendszerben Magyarországon minden kritikus ellenzéki jobboldali elhajlónak, kvázi horthystának számított, úgy a jobboldali autoriter Salazar-rendszerben minden ellenzékit lekommunistáztak.
A héten az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta a Tavares jelentést, méghozzá nem lényegi változtatásokkal. A 60 tagú bizottságban 58 képviselő vett részt a szavazásban, 31-en támogatták a számos ponton módosított jelentéstervezetet, 19-en szavaztak ellene, és 8-an tartózkodtak. Mivel a szavazás titkos, ezért csak következtetni lehet arra, hogy jobboldali képviselők közül többen nem álltak a Fidesz elutasító, vagy a jelentést átíró kezdeményezései mellé.
Ráadásul a legsúlyosabb kritika is benne marad a jelentésben, miszerint az alkotmánymódosítások nem összeegyeztethetők az uniós szerződés kettes cikkében foglalt alapértékekkel és ez a cikk súlyos megsértésének veszélyét eredményezi. (A 2. cikkben az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait – tiszteletben tartásának értékei, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség szerepelnek – szerk.) Ez a megállapítás azért fontos, mert bármilyen további Magyarországgal szembeni eljárásnak ez lehet a jogi alapja.
 Márpedig ez az igazi tétje a jelentésnek.  Ráadásul úgy tűnik, hogy kezd egy olyan kompromisszum körvonalazódni, aminek alapján egy új ellenőrzési mechanizmust (brüsszeli bürokrata nyelven: monitoringot) alakítanak ki és kezdenek alkalmazni, amivel úgy „fegyelmezhetőek” a tagállamok, hogy rögtön nem az „atombombát” (szavazati jog megvonása, illetve támogatások részleges, vagy teljesen felfüggesztése) vetik be ellenük. Sajátos helyzet, hogy éppen Magyarország lett a példa erre.
Úgy tudjuk, hogy az elmúlt hetekben hosszas tárgyalások zajlottak a frakciók között, hogy mit is ajánljanak az Európai Bizottságnak. Egy forrásunk azt állította, hogy a liberális képviselők szerették volna felvetni, hogy alkalmazzák Magyarországgal szemben a 7. cikkelyből adódó „atombombás” szankciókat, és erre – legalábbis informátorunk szerint – a zöldek is hajlottak. Végül – egyébiránt Tavares lobbizásának következtében – egy olyan kompromisszum született, ami ennek a lehetőségét időben jelentősen (legalább egy évvel) eltolja, és azt javasolja, hogy a már említett monitoringozós „eszköz” és szakasz lépjen életbe. A szocialisták pozíciója is az óvatosabb verzió volt. (A jelentéstervezet első verziójában Tavares arra kérte az EP házbizottságát, hogy indítsa el Magyarország ellen a 7-es cikkely első pontjában leírt eljárást, ha a magyar kormány nem az uniós szerződés kettes cikkében lefektetett értékekkel összhangban teljesíti a határozati javaslatban megfogalmazott ajánlásokat. A portugál politikus új változata már csak ennek megfontolását kérte a testülettől.)
Különösen kellemetlen lehet az Orbán-kabinet számára, hogy az ajánlások közé a bizottság szocialista elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar egyéni módosító indítványának elfogadásával az is bekerült, hogy Magyarországnak fel kellene kérnie a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit, az EBESZ-t a választások megfigyelésére is. Ez példátlan javaslat egy uniós tagállam esetében, hisz azt sejteti, hogy nem biztos, hogy minden rendben van, vagy rendben lesz a magyar választások tisztasága tekintetében.

Össztűz a kormányra

Rövid időn belül három nemzetközi szervezet is kritikus állásfoglalást tett közzé a magyar jogi folyamatokról, így a Velencei Bizottság, az ENSZ és a Freedom House.
A közelmúltban készült el az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes szakértői, tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság (VB) értékelése a magyar alaptörvény negyedik módosításáról. (A Velencei Bizottság az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. Több szakember kifejezetten konzervatív beállítottságú.) A szervezet szóvivője múlt pénteken juttatta el az MTI-nek a harmincoldalas angol nyelvű dokumentumot. Panos Kakaviatos, az Európa Tanács szóvivője kitért rá: a jelentést figyelembe veszi az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének június végi ülése, amikor is döntenek arról, megfigyelés alá helyezzék-e Magyarországot.
A VB egyebek mellett megállapítja, hogy az alkotmánymódosítás hiányosságokat teremt, állandósít az alkotmányos rendszerben, és rendszerszinten kiiktatják az alkotmányos kontrollt.
A módosítások nem pusztán azért problematikusak, mert rendszerszinten iktatják ki az alkotmányos kontrollt, hanem azért is, mert tartalmilag is ellentmondanak mind magának az alaptörvénynek, mind az európai mércéknek. A VB úgy véli, hogy a politikai reklámok korlátozása aránytalan mértékben érinti az ellenzéki pártokat, valamint, hogy túl homályos vagy bizonytalan az a passzus, amely lehetővé teszi a szólásszabadság korlátozását egyes közösségek méltóságának megóvása érdekében, bár a testület üdvözli a jogalkotó szándékát a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. Érdekes, hogy a Velencei Bizottság cáfolja azt a kormánypárti érvelést, hogy azért került górcső alá a magyar kormány, mert szembemegy Európa szekuláris, a keresztény gyökerektől elszakadó eszméivel, hiszen a házasság szabályainak változásainak kérdésében nem marasztalta el Magyarországot. Szerintük ez a kérdés a magyar hatóságok értelmezési határain belül van, vagyis nem sért európai normákat, ha azt férfi és nő kapcsolatára korlátozzák.
A felsőoktatási intézmények autonómiájával, a hallgatói szerződésekkel és a hajléktalanságra vonatkozó alkotmányos előírásokkal kapcsolatban annyit állapít meg a testület, hogy ezeket nem az alkotmányban kellene szabályozni. Ráadásul e kérdések alkotmányba foglalásával ezek kikerülnek az alkotmánybíróság ellenőrzése alól. A VB szerint a „Az alkotmányozást külön kell választani a hétköznapi politikától, mert az alkotmány nem a politikai játszma része, hanem éppen ennek a játszmának a szabályait fekteti le.”
Ezt követően az ENSZ emberi jogi főbiztosa sürgette a magyar kormányt, hogy vonja vissza azokat az alkotmánymódosításokat, amelyeket nemzetközi és regionális emberi jogi testületek széles körben bíráltak, úgy minősítettek, mint amelyek visszalépést jelentenek az emberi jogok védelmében, és aláássák az alkotmányosságot. Navanathem (Navi) Pillay, az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi főbiztosa kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte a Velencei Bizottságnak (VB) a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely szerinte „megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyeket a módosítások márciusi elfogadásakor fejeztünk ki”. Szerinte ugyanis a negyedik módosítás egészében további visszalépést jelent az emberi jogok védelme tekintetében, ami komoly aggodalomra ad okot.
Magyarországot a „megszilárdult demokrácia” kategóriába sorolta, az ehhez a csoporthoz tartozó nyolc ország közül az utolsó helyre állította a Freedom House (FH) a kedden nyilvánosságra hozott, Nations in Transit 2013 (Nemzetek átalakulóban 2013) című értékelése. A 444.hu azt írta: a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3 századdal rosszabb, mint a tavaly közölt eredmény. 2010-ben a magyar eredmény még 2,39 volt, 2004-ben pedig még 1,96-on álltunk. Azóta a romlás folyamatos.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!