A szigorúan csak belső használatra szánt anyag 2009-ben készült a pécsi időközi polgármester-választáson, ahol a Fidesz jelöltje, Páva Zsolt nyert az akkor még MSZP-s Szili Katalinnal szemben. A legnagyobb kormányzópárt hálószobatitkát egy korábbi, azóta Orbánékból kiábrándult aktivista tette hozzáférhetővé az interneten, mondván: „Hiszek abban, hogy talán lesz pár ember, aki pont e videó hatására kedvet kap ahhoz, hogy világba kürtölje a saját disznóóljában megtapasztalt disznóságokat.”
A Fidesz a 2002-es bukás után a mozgósítás új lehetőségeit kezdte el keresni, melyben kulcsszerep jutott a baráti és ellenséges választókról vezetett adatbázisoknak. 2004-ben már olyan technikákkal tudott gyarapodni a regiszter, mint a nemzeti petíció (1,2 millióan írták alá) és a kettős állampolgárságról tartott népszavazás. A 2006-os kampányban ezekre épült az a kettős szisztéma, amelyben egy nyilvános és egy titkos kampányközpontot is üzemeltetett a Fidesz. Bár a siker elmaradt – sőt: a szocialisták egy gyulai kampányirodában megtalálták a fővárosra és az ország minden megyéjére kiterjedő lista egy részét (8300 névvel) –, Kubatov Gábor országos pártigazgatóvá avanzsált. A következő „bukta” egy 2010-ben nyilvánosságra került hangfelvétel volt, melyen a pártigazgató úgy nyilatkozik, hogy még azt is tudják, „kik azok a komcsik, akik elmentek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatták”. Erről az érintett később csak annyit mondott Kálmán Olgának az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy „lendületes beszéd és költői túlzás” volt így fogalmazni, amúgy pedig „rendben van az adatbáziskezelésük”.
Hát, most kiderült, hogy mégsem teljesen. A baj mértékét a – lapzártánkkor még fennálló – beszédes hallgatás jelzi. Addig is, amíg kitalálják, mit reagálnak, az MSZP, az LMP és az Együtt 2014 az adatvédelmi hatósághoz fordult, illetve személyes adattal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést is tettek az ügyben. Valamennyiüknek ugyanaz a kifogása: a videó szerint a Fidesz a választók neve és címe mellett azt is nyilvántartja, ha az illető „nem a barátjuk”, továbbá az adatkezeléshez hozzá nem járuló barátok és családtagok egyéb, védendő személyes adatait, beleértve az otthontartózkodás tényét is.