Június 29., Péter, Pál napja az aratás kezdete, amikor a hagyomány szerint megszakad a búza gyökere – innentől kezdve lehet aratni. Az idén az időjárás éppen ekkor fordult kánikulába, így felgyorsultak az események, hamar beérett az árpa után a búza is. Az idei termés átlaga az előzetes becslések szerint a hektáronkénti 40 mázsa körül mozog, ami a tavalyihoz hasonló, bár voltak aszálysújtotta vidékek is, ahol a 10 mázsa hektáronkénti eredmény sem ritka. „Nagyon csapadékszegény volt az év eleje, ahogyan a tavalyi ősz is, így volt olyan terület, ahol csak a februári rendkívüli hóesés után kelt ki az őszi vetés” – mondja Balázs Tibor agrárvállalkozó, miközben az aratáshoz kombájnt keresünk. A bérmunkában művelt területek aránya nagyon magas a mezőgazdaságban, egy településen néha egy vagy két vállalkozónak van saját járműparkja, különösen a több százmilliós kombájnok esetében. Ilyenkor borul minden előre egyeztetett időpont: a búza érett, mindenki vágatni akar, mégpedig azonnal. A gépek kora reggeltől, ahogy a harmat felszáll, már kezdik a munkát, és késő estig, amíg a harmat le nem száll, dolgoznak. Az árak nagy szórást mutatnak: a tarlóról, a kombájn alól 47 ezer forintért viszik a búza tonnáját, de aki tiszta, első osztályú kenyérgabonát tudott előállítani, az jelenleg 55 ezer forintos árral számolhat – és ez valószínűleg emelkedni fog az aratás végével. Tiborral a földje szélén várakozunk gépre, és a sárgán ringó búzát nézzük. „Van ebben valami misztikus, az ember ősszel elveti a magot, ápolja, gondozza a növényt, de tulajdonképpen nem az övé a siker, mert a növekedés nem a gazdán múlik. Aki ezt alkotta, kitalálta, pontosan tudta, hogyan lehet elégedetté tenni az embert. Mert a sok gond és kiadás ellenére aratáskor minden gazda elégedett, megkockáztatom, boldog néhány percig, óráig. Aztán kezdődik minden elölről a szántással-vetéssel” – mondja Tibor elmélázva a forróságban.
A kombájn megjön, gyors eligazítás, majd körbevágják az első darabot, a gazda traktorba ül és megy az aratógép után. Várja az első pótkocsit megtöltő sárga arany folyamot, az új búzát. Nem adja el, mert később többet fog érni. Letárolja havonta és mázsánként 50 forintért, ami félév alatt 300 forintot jelent, de ez alatt lehet, hogy mázsánként ezret nyer vele.
A gazdák szerint még mindig biztosabb a búza vetése, mint a kukoricáé, mert a nyári aszály a kukoricát teljesen tönkre teheti, míg a búza valamit mindig hoz a konyhára. Még egy évig tart a földalapú támogatási rendszer, így hektáronként akár 62 ezer forint támogatást is kaphatnak a gazdák. Ha kiszámoljuk a búza bekerülési költségét, akkor világossá válik: jobban megéri a kalászosokat vetni, mint új kultúrákkal kísérletezni, amelyeknek a piaca is bizonytalan. Egy hektár búza termelési költsége vetőmaggal, vegyszerekkel, munkadíjakkal 123 ezer forintba kerül, aminek felét az uniós támogatás máris fedezi. A 40 mázsás terméshozam tonnánként 50 ezer forintos áron számolva 200 ezer forintos bevételt hoz – hektáronként.
A kenyérgabona árának várható növekedése mellett valószínűleg emeli a takarmánybúza árát az az intézkedés, amit a minap jelentett be a kormány: a hazai sertéságazat támogatására 2,6 milliárdos pluszforrást adnak, hogy az ágazat jelenlegi hárommilliós létszáma hat év alatt hatmilliósra bővüljön. A cél megvalósulásához fontos, hogy a takarmánybúza-termést ne exportálják ki az országból, hanem itthon használják fel azt.
A gabona árát a környező országok termésátlaga is erősen befolyásolja.
A környező búzatermelő országok őszi vetését szintén erősen megrongálta az őszi aszály, ami sok helyen tavasszal is folytatódott. Ukrajnában például 2011-ben rekordnagyságú, 56,7 millió tonna volt a gabonatermés, ehhez képest idén csupán 43-44 millió tonnát várnak. A hiányzó mennyiséget a piacról pótolják a kereskedők, ami várhatóan erősen növeli majd az árakat.
2012. 07. 13. (XVI/28)
