A pánikot az okozta, hogy a hatóságok információi szerint „jelentős mennyiségű import dinnye érkezett az országba”. Össze is ült a „dinnyekerekasztal”, hogy megkérje a piaci szereplőket: magyar dinnyét forgalmazzanak, és önmérsékletettel alakítsák ki a fogyasztói árakat. Bár a hipermarketek a napokban Fazekas Sándor agrárminiszter jelenlétében tettek ígéretet arra, hogy megegyezésük alapján júliusban nem viszik le a dinnye árát 99 forint alá, az ügyletet kartellnek értékelte a Gazdasági Versenyhivatal.
A hipermarketek erre gyorsan csökkentették áraikat, így több helyen már 90 forint alá csúszott a kilónkénti kiskereskedelmi ár, ami azért sem csoda, mivel a dinnye tömeges érése még csak most kezdődött el. A fix dinnyeár megálmodói szerint a 99 forint pont az optimális összeg lett volna. Hogy pontosan miért is jó a vásárlóknak a mesterségesen magasan tartott kiskereskedelmi ár, azt sem a minisztérium, sem az érintettek nem indokolták meg.
Dinnyeügyben semmilyen versenyjogi eljárás nem folyik jelenleg Magyarországon – jelentette ki Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára a magyar görögdinnye promóciós kampányának egyik állomásán, melynek célja a Békés, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Szabolcs megyei dinnye fogyasztásának ösztönzése. Ha a haknik jól sikerülnek, akkor a szakma számításai szerint jövőre akár már 18-20 ezer ember is dolgozhat a dinnyetermesztésben.
Márta András termelő szerint a kormányzatilag megtámogatott üzlettel leginkább a nagy áruházakkal kapcsolatban álló felvásárlók jártak volna jól, mivel a hipermarketeket állami segítséggel kényszerítették arra, hogy a dinnyeszezon végéig tőlük vásároljanak dinnyét – ráadásul fixált áron –, és ne a jóval olcsóbban előállított görög vagy olasz terményből húzzanak hasznot. „A kereskedők nem hülyék, és nem Kínában élünk, hogy mindennek államilag meghatározott ára legyen” – mondja lapunknak az egyik dinnyefelvásárló szövetkezet névtelenséget kérő vezetője.
A politika néhány éve gyakorol erős nyomást a dinnyepiacra, melynek tarthatatlanságát a szocialista Karsai József korábban úgy próbálta megoldani, hogy pótkocsiszámra borogatta a dinnyét a hipermarketek parkolójában. Érdekes módon, most ellenlábasa, Simonka képviselő akarja a dinnyeügyet egycsapásra megoldani. Be kell látni azonban – figyelmeztet a már említett szövetkezeti vezér –, hogy a kérdés megoldásához az egész magyar mezőgazdaság struktúráját meg kell változtatni, és ehhez eddig a kétharmados felhatalmazás is kevésnek bizonyult. Nem a piac szabályozza ugyanis a termelést, hanem az állam, kvázi az unió fizet hatalmas összegeket a termelőknek, hogy termeljenek, még ha a termés sok esetben szinte a nyakukon rohad is el. Ha ez így marad, akkor a szakember szerint a jövőben sem lehet semmilyen értelmes együttműködés a termelők és az eladók között.
„Ha bajt akarnak maguknak, csak küldjék oda a Budait” – vallja nem kevés malíciával az egyik medgyesegyházi termelő, aki szerint „nincsen abból semmi áldás, ha a politika támogatja a dinnye- ágazatot”. Tapasztalatai alapján a mezőgazdaságban mindenen a közvetítők híznak, ezért nem kartell kell ide, hanem a dinnyetermelők és a fogyasztók közé ékelődött kereskedelmi lánc szűkítése. Az elszemtelenedett felvásárlókat csak akkor lehet kiiktatni a rendszerből, ha a termelők végre összefognak érdekeikért.
A hírek szerint a „dinnyeközi” megállapodást tető alá hozó Budai Gyula a hipermarketekkel történt megegyezés sikerén felbuzdulva augusztus második felében a dinnyéhez hasonló, fix árat biztosító akciót tervez az alma és a paprika esetében is.
2012. 07. 27. (XVI/30)
