Már jóval Schmitt Pál lemondása előtt egyébként eldőlt a Fideszben, hogy az új államfőt a tervek szerint a „brancsból" választják. Sőt, a kívánságlista is megszületett, miszerint a Szájer József, Kövér László és Áder János hármas közül kerülhet ki a jelölt. Az, hogy valami nincs rendjén, jól mutatja, hogy Schmitt lemondásának napján még azt is lehetett hallani, hogy lendületből, a kínos válságot gyorsan megoldva pár nap alatt új elnököt választanak, majd kétszer változott a megválasztás lehetséges időpontja, így legutóbb már az április 23-ával kezdődő hét hangzott el céldátumként. Elsőként - legalábbis a Hetek értesülései szerint - Szájer József európai parlamenti képviselőt, az Alaptörvény atyját kérték fel, aki kategorikusan nemmel válaszolt a megkeresésre. Szájer József számára - aki állítólag túl fiatalnak érzi magát e pozícióhoz - az európai politizálás jelent ambíciót, talán egyszer elérheti az álmát, hogy magyarként elsőként ő legyen az Európai Parlament elnöke.
A következő jelölt, Kövér László is ellenállt (legalábbis lapzártánkig) Orbán Viktor kapacitálásának. Kövérről, akivel kapcsolatban a közeli ismerősei furamód a humorérzékét emelik ki jellemzésként, azt érdemes tudni, hogy nagyon nem kedveli a protokolláris eseményeket. Az új országgyűlési törvényt is az ő lobbizása eredményeként úgy szövegezték meg, hogy a házelnöknek legyen egy helyettese, a háznagy, aki praktikusan képviselheti a protokolláris rendezvényeken és találkozón a főnökét. Így, ha Kövér - visszaadva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet - maradna a házelnök, akkor háznagya révén mentesülne a felszínes találkozók és az udvariassági látogatások „rémétől". Érdemes arról is megemlékezni, hogy a kormányalakítás előtt Kövér László egy interjúban arról beszélt, hogy megtiszteltetés lenne számára egy minisztérium irányítása; célzott arra is, hogy a nemzetbiztonsági területet szívesen vinné. Kövér vélhetően aktívabb politikai szerepre készült, de Orbán Viktor kormányába a miniszterelnök tudatos döntése és taktikája miatt a Fidesz elnökségéből (Kövér László választmányi elnökként tagja e grémiumnak) senki sem lett miniszter. Orbán Viktor így igyekszik elválasztani a politikai mandátumképzést a szakpolitikai irányítástól, míg az elnökségben lehetnek politikai viták, a kormányon belül viszont nem. Emellett egy politikus sem tudja így a minisztériumi stallumot politikai építkezésre felhasználni. Politikai megrendelést az elnökség adhat a kormánynak, de a kivitelezés már mások dolga.
Ha Kövér László a régi harcostársak győzködése ellenére sem adja be a derekát, akkor kizárásos alapon - a kívánságlista végén található - Áder János marad „versenyben" az államfői székért, de úgy tudni, hogy őt is kapacitálni kell, hogy elvállalja az amúgy megtisztelő felkérést. Meglepetésünkre vele kapcsolatban is a humort jelölték meg forrásaink mint egyik ismertetőjelét, illetve azt, hogy kiváló horgász. Bár Kövér és Áder is került politikai pályája alatt konfliktusba Orbán Viktorral, sőt, Áder egészen Brüsszelig száműzetett, mégis azt tartják a Fideszben, hogy azért eshetett rájuk Orbán Viktor választása, mert a párttal kapcsolatban jellemző rájuk a kollektivizmus. Azaz „bajtársiasságból" képesek a saját érdekeikkel, személyes politikai jövőjükkel szemben a Fidesz érdekeit nézni, az utóbbit akár saját kárukra előtérbe helyezni. Ráadásul mivel Schmitt - mint a „nemzet golyóstolla" - már minden fontosabb új törvényt aláírt, így az új köztársági elnöknek a reprezentáció mellett inkább a Fidesz-rezsim hitvédőjének kell lennie. Orbán Viktor - akié a jelölés joga a Fideszben - egy belső fórumon éppen ezért mondta, hogy alkotmányozó személyt szeretne államfőnek, amit párttársai úgy fordítanak le, hogy olyan személyt akar, aki a kritikákkal szemben megvédi az Alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket.
2012. 04. 13. (XVI/15)
