Az új egyházügyi törvény értelmében tavaly év végével sok száz, addig egyházként nyilvántartott közösség veszítette el státuszát, ezek közül 2011 végéig 82 kérvényezte egyházzá nyilvánítását. A kormányzat közlése alapján közülük a törvény által előírt feltételeknek 32 felekezet felelt meg: velük év elején kezdte meg a tárgyalásokat a Lukács Tamás (KDNP) által vezetett bizottság. A törvény azonban előírja, hogy a szervezetnek a tanítása lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal is rendelkeznie kell. A bizottság ezért állásfoglalást kért - az új törvénynek megfelelően - egy másik, a Magyar Tudományos Akadémián működő bizottságtól. Itt egy újabb csavar következik: a Hámori József agykutató által vezetett héttagú bizottság tagjai úgy ítélték meg, hogy az intézmény hatásköre nem terjed ki államigazgatási kérdésekre, ennek megfelelően nem is nyilvánítottak véleményt az eléjük tolt egyházakról. Ettől meg nem rettenve a Lukács-féle bizottság egy szűkített listát terjesztett a múlt hét végi frakcióülés elé, amin a már említett 17 felekezet kérelmét tartja támogathatónak.
Mintegy harmadukat buddhista közösségek adják: „A törvényalkotó célja az is, hogy Magyarországon a buddhista világvallás irányzatainak mindegyike egyházi elismerést kapjon" - szól az indoklás. Ezen közösségek többsége a rendszerváltás körüli években telepedett meg, és azóta működik hazánkban. A két kivétel egyike a Buddhista Misszió, amely már a kommunizmus idején működött, 1952 óta jelen van, a másik a Kínai Chanbuddhista Egyház, ők csak később, 2002-ben kezdték meg hazai ténykedésüket. A tavalyi egyszázalékos felajánlások száma alapján ezek a közösségek mindegyike jelentős támogatottsággal bír, öten összesen több, mint 14 ezer felajánlótól gyűjtöttek be támogatást. További érdekesség a buddhisták kapcsán, hogy míg öt felekezetük igen, további hét már nem kapta meg a lehetőséget, hogy a törvénymódosítás jogerőre emelkedése után ismét egyházként folytathassa pályafutását. Az imígyen lemaradtak mindegyike egyébként két-háromszor annyi támogatót szerzett a tavalyi egy százalékos kampányban, mint a listán egyébként szereplő Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház (72 támogató), vagy a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház (77 támogató). Ennek a két egyháznak az esetében a tömegbázis hiányát a törvényalkotó a sok száz éves működéssel és a nemzetközi elismertséggel próbálja indoklásában ellensúlyozni. Míg a buddhisták esetében az egyházak magas száma okoz értetlenséget, az adventisták esetében a helyzet fordított. Nem világos, hogy az 1975-ben kettészakadt közösségből miért csak a Hetednapi Adventista Egyház szerepel Lukács és a bizottság listáján, a belőlük kivált, de támogatottságát tekintve nagyjából azonos erőt képviselő Keresztény Advent Közösség pedig nem. Ennél egyszerűbb a helyzet a metodisták esetében. Lapunk úgy értesült, hogy a John Wesley által alapított közösség legfelsőbb nemzetközi szerve kizárólag a listán szereplő Magyarországi Metodista Egyházat fogadja el hivatalos képviselőjének. Ellenzéki és független képviselők 30 darab feletti módosító indítványban több tucatnyi felekezet felvételét szorgalmazták, melyek közül csak két közösség kapott egyharmados támogatást: a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség. Így a keresztény aspiránsok közül lemarad az első körös bővítésről az Agapé gyülekezet, a Mahanaim, a Biblia Szól, a Golgota Gyülekezet, és továbbra sem lesz egyházi szintű képviselete hazánkban a hinduizmusnak. Az egyetlen érvényes kormánypárti módosító indítvány Demeter Zoltántól érkezett. A fideszes képviselő az elfogadott muszlim közösségek listáját kívánja kettőre bővíteni: így a Magyar Iszlám Közösség mellett a Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME) is egyházi rangot kapna.
Előbbi, a Bolek Zoltán vezette Magyar Iszlám Közösség, nacionalista egyháznak vallja magát, szerintük ők a magyar érdekek szolgálatában állnak. Az MME azonban elsősorban a nemzetközi kapcsolatrendszere alapján határozza meg magát. A Magyar Iszlám Közösség vezetője néhány éve egyébként úgy nyilatkozott lapunknak: ők az egyetlen olyan muszlim közösség Magyarországon, melynek a jelenléte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Egy, a hazai iszlám közösségeket jól ismerő forrásunk elmondta: az MME vezetőségének az egyedüli magyar tagja Sulok Zoltán, a többi vezető arab származású. A közgazdász végzettségű Sulok felesége révén - értesüléseink szerint - az „arab tavasz" kapcsán elhíresült, egyiptomi Muzulmán Testvériséggel ápol kapcsolatot, sőt az atv.hu információi szerint az is elképzelhető, hogy az MME hűségnyilatkozatot is aláírt a radikális iszlamistákkal. Sajtóinformációink az MME-t olyan honlappal is kapcsolatba hozták, mely egyébként a törvényhozás által elismert keresztény felekezetekről cikkezik nyomdafestéket nem tűrő, szélsőséges, a kuruc.info-ról jól ismert hangnemben.
2012. 02. 17. (XVI/07)
