A december 30-án elfogadott és két nappal később már hatályos új egyházügyi törvény 14 vallási közösséget nevez egyháznak. A kívül rekedt körülbelül 350 felekezet a jogszabály értelmében további két csoportra oszlik. Azok, akik az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi törvényszöveg visszavonásáig regisztrációs kérelemmel fordultak az egyházügyi államtitkársághoz, megtartva egyházi státuszukat, várhatják a parlament február végén esedékes döntését. Akik ezt elmulasztották vagy tudatosan szabotálták, az év első napjával automatikusan egyesületté minősültek át, ám a jövőben csak akkor gyakorolhatják a civil törvényből eredő jogaikat, ha eleget tesznek a február végére tűzött regisztrációs kötelezettségüknek. Különben március elsején jogutód nélkül megszűnnek.
A parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága (mint a parlamenti gombnyomást előkészítő illetékes szerv) az év elején sem tétlenkedett, és az elmúlt héten átnézte azt a 82 egyházat, akik tudomásul vették az új módit. Megítélésük szerint a törvény alaki követelményeinek csupán 32 felel meg (más hírek szerint 37). Az ügymenet következő szakaszában a Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő elnökletével működő testület levélben fordult Pálinkás Józsefhez, az MTA elnökéhez, hogy az akadémia végezze el a törvényben meghatározott vizsgálatokat. Ezek három kritériumra terjednek ki: a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végez-e; van-e a tanításának lényegét képező hitvallása és rítusa; rendelkezik-e legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai szervezett működéssel.
Az Akadémia elnöke a törvényben meghatározott állásfoglalása elkészítésére egy egyháztörténeti és vallástudományi elnöki bizottság megalakítását kezdeményezte. Nyilatkozatuk értelmében a szakértők véleményére alapozva Pálinkás József várhatóan 2012. február 3-ig tájékoztatja Lukács Tamásékat a vizsgálat végeredményéről. A dátum azért fontos, mert az MTA sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy a karcsú határidő ellenére a tudósok kasztingja még zajlik, és várhatóan minimum két fővel bővülhet az elkövetkező napokban. Sőt! Állítólag a 82 terítéken lévő egyház sem annyi, hiszen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter januári közleményében például 84 szerepel. A gyanús plusz kettő az Iványi Gábor által elnökölt Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Vankó Zsuzsa féle Keresztény Advent Közösség lehetnek (mások szerint a taoisták és a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyház), akik nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy az egyházügyi szabályozással szemben megfogalmazott és kormányzati szervekhez eljuttatott kritikáikat állami elismertetésük iránti igényként értékelte az illetékes minisztérium.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »