hetilap

„A lányom 28 éves, három éve végzett az ELTE történelem–politológia szakán, azóta nem talált munkát. Idén felköltözött Pestre albérletbe azért, hogy egy bolti eladói állást megkaphasson. Sokszor mondja nekem: anyu, annyira hajtottátok a tanulást, a műveltséget, hát nem sokra megyek vele” – meséli Béres Anna, egy Pest megyei, ezer lelkes falu könyvtárosa. Az eset nyilván nem egyedi, amit jól tükröz, hogy közel kétszázan – köztük sokan diplomások – jelentkeztek az egyik budapesti közintézmény által meghirdetett hatórás portás állásra.
A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon a munkanélküliek száma a tavalyihoz hasonlóan 463 ezer fő, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A munkanélküliek több mint 40 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az ő helyzetük a legkilátástalanabb. Nagyjából egymillió embernek pedig semmilyen kimutatható jövedelme nincs Magyarországon. A Haszon magazin szerint hazánkban és Ausztria magyarlakta vidékein összesen mintegy 100 ezer betöltetlen állás vár gazdára, a legnagyobb hiány mérnökökből és segédmunkásokból van.
Hétköznap délelőtt jártunk egy budapesti munkaügyi kirendeltségen a belvárosban. Nagy tömeg várakozik a két ügyintézőre, akik az ügyfelekre legfeljebb 4-5 percet tudnak szánni. Tevékenységük kimerül az adminisztrációban, különböző igazolások bevételében és kiadásában. Egy középkorú férfi az átképzésekről érdeklődik, mire az egyik ügyintéző a faliújságra bök, mondván: a kifüggesztett internetes címen megtalálja az induló képzések listáját. A férfi csöndben odébbáll, arcáról lerí, hogy a számítógépes univerzum mennyire nem az ő világa. Ami az álláskínálatot illeti, a megüresedő munkahelyekkel kapcsolatban a cégeknek bejelentési kötelezettségük van ugyan a kirendeltségek felé, de szankciók hiányában az állásoknak csak egy része jelenik meg a munkaügyi hivatalokban.
Ha a parlament ősszel elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatokat, akkor jövőre nem kaphat szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált közmunkát. Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 182 ezer embert érinthet, ennyien kapnak ma úgynevezett bérpótló juttatást vagy szociális segélyt. A segély nem lehet majd magasabb, mint a közmunkáért kapható bér 90 százaléka. A közmunka-kötelezettség tehát az állásukat elveszítő „járadékosokra” elvileg nem vonatkozik. A BM javaslata szerint a felkínált közmunka akkor is megfelelőnek számít, ha a munkavégzés helyére több mint három órát kell utazni. A tervek szerint a közmunkaprogramban részt vevők munkáját nemcsak állami és önkormányzati munkáltatók vehetik igénybe, hanem szerény „közfoglalkoztatási bér” fejében a magánvállalkozások is kikölcsönözhetik őket, amelyeket a közbeszerzéseknél is előnyben részesítenének.
„Átlag 30 jelentkező jut ma egy álláshirdetésre, de a szám függ attól, hogy mennyire speciális vagy mennyire divatos szakmáról van szó, tehát nagy a szórás”– mondta el érdeklődésünkre Ficza János, a Workania.hu sajtószóvivője. Az állásportál kutatása szerint az internetes álláskeresők körében a bankszektor és a segédmunkák számítottak a legkeresettebbnek: egy hirdetésre átlagosan 51-53-an jelentkeztek. A legkevesebb jelentkezőre az építőipar, az ingatlanok, a faipar, a szolgáltatások, az egészségügy, valamint az iskolaügy, oktatás területén számíthatnak a munkaadók – részben azért, mert ezeket az állásokat nem interneten keresztül töltik fel (építőipar), másrészt mert inkább a pályaelhagyás jellemzi az adott területet (egészségügy, oktatás). Tavaly a teljes lakosság 6 százaléka keresett állást interneten is, akik többnyire a fiatalabb és képzettebb rétegekből kerültek ki.
A Workania.hu szerint éves szinten több mint 50 ezer friss diplomásra számíthatunk, amit nem bír el a hazai gazdaság. A közgazdász végzettségűek körében és az értékesítés-kereskedelem területén túltelített a piac, és a bölcsészek, jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat. Ficza János szerint ma már a diplomás munkanélküliek is szakképzéseken vesznek részt, mert a fizetésnél is fontosabb, hogy állást találjanak.

Hiánycikk a jó alkalmazott

A hazai cégek 23 százaléka kifejezetten problémásnak tartja üres kulcspozíciói betöltését a Manpower éves piaci felmérése szerint. A szakmunkások iránt a legnagyobb a kereslet, őket sorrendben az értékesítők, a karbantartók, a gépkezelők, a sofőrök, a szakácsok, a mérnökök, a recepciósok és a technikusok követik. A legtöbb munkaadó a szakmai készségek, a megfelelő értékrend, hozzáállás hiányát jelölte meg problémaként, majd a személyes, kommunikációs képességek, a formális képzettség és a személyes intelligencia hiánya következett. Százból csak hatan említették, hogy a jelentkező a kínáltnál magasabb bért kér.
Kis Ferenc Attila balatoni étteremtulajdonos ötven éve dolgozik a szakmában, de mint mondja, a mai szakácsok, cukrászok, felszolgálók tudásszintje nem éri el a húsz évvel ezelőtti elsőéves szakmunkástanulók szintjét sem. „Alapvető problémának tartom, hogy kevés a gyakorlati oktatás. A jelent­kezők ittasak, nem tudnak megteríteni és köszönni, de mindegyik rögtön 2-300 ezres fizetést kér. A nyári szezon után a szakácsok télen nem dolgoznak, hanem elmennek segélyre. Megfelelő alkalmazottat találni művészet,
a jobb szakemberek mind elmennek külföldre dolgozni” – mondja Kis Ferenc Attila, aki szerint a tulajdonosnak éjjel-nappal a vendéglőjében kell lennie, ha pozitív szaldóra akar kijönni a nap végén.
Dimitrisz Teó görög vendéglőtulajdonos is megerősíti: a vendéglátás szinte nonstop munkát jelent, s ezt kevés fiatal vállalja a mai világban. ő is azt tapasztalta, hogy a jelentkezők nem vetik meg az italt, de kerülik a munkát, a 10 órai zárás ellenére megsértődnek, ha 9-kor még betoppan egy vendég, és hétvégén pénzért sem akarnak dolgozni, inkább buliznak. Nem becsülik meg, hogy van állásuk, szó nélkül odébbállnak. Egy pincérjelöltje azért nem fogadta el az állást, mert a 45 ezres szociális ellátásait nem cserélte fel a 70 ezres fizetésre. A családi vállalkozás nem feltétlenül megoldás, mert Dimitrisz saját fel­nőtt gyermekeivel hasonló okokból nem tudta működtetni az üzletet. Tapasztalatai az erdélyi munkavállalókkal pozitívak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek