hetilap

Nem újította meg a 2005-ben a civil Védegylet által javasolt, de a párt segítségével megválasztott Sólyom László államfői megbízatását a Fidesz. Ez a tény, de a miértekre nincs hivatalos, érdemi válasz. A Hetek azonban úgy tudja, hogy a Fidesz vezérkarában számtalan dologban nem értettek egyet a leköszönő köztársasági elnökkel. Így Schmitt Pál jelölése egyben üzenet is: a rideg távolságtartás helyett a népi, emberi politizálást, a diplomáciai bakik helyett konfliktuskezelést, „görcsoldást”, az öntörvényű ellensúly helyett a protokolláris szerepet részesíti előnyben a kormánypárt. Ahol most „népi, emberi, közvetlen” stílus a divat – ezt testesíti meg egyébként a párt két szimbolikus személyisége, az embernyelven beszélő, focibarát Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos debreceni polgármester. Legalábbis úgy tudjuk, hogy éppen ők ketten kardoskodtak leginkább Schmitt államfői jelölése mellett, míg információink szerint Varga Mihály miniszterelnök-helyettes egy picit, Kövér László választmányi elnök pedig erősen ellenezte Schmitt jelöltté emelését, mondván: nem elég fajsúlyos személyiség ahhoz, hogy megfelelő köztársasági elnök legyen. Hogy Lázár János milyen álláspontot képviselt, arról megoszlanak a vélemények, ám az tény, hogy a Fidesz-frakcióvezető arca árulkodóan beszédes volt azokon a meghallgatásokon, ahol Schmitt menetrendszerűen bakizott.
Noha Schmittet a kétharmados Fidesz–KDNP többség simán elnökké emelte, a külső összetartás ellenére személyével kapcsolatban nincs belső konszenzus. A Hetek beszélt olyan fideszes politikussal, aki gyenge jelöltnek tartotta az új államfőt. Indoklásul pár hetes házelnöki ténykedését hozta fel, például azt, hogy a médiatörvényt péntek délután terjesztették be, a következő hétfőn már a módosítókról szavaztak a bizottságokban, ami szokatlan gyorsaság a Parlament életében. Az eddigi gyakorlat időt adott a frakcióknak az előterjesztés megismerésére, illetve kivárta a civil és szakmai szervezetek véleményét. „Kizárt, hogy ilyesmi Kövér László házelnöksége alatt előforduljon. Noha a balliberális sajtó olykor ördögként ábrázolja, de Laci ilyent elvből, demokratikus meggyőződéséből nem engedne. Schmittnél simán átment” – mondta egy politikus. (Információink szerint Kövér László követheti Schmittet a házelnöki poszton.)
„Miért csak író és jogtudós lehet elnök, egy sportoló miért nem ér annyit, mint ők? Schmitt Madridban és Svájcban volt nagykövet, gyakorlatias diplomata, négy nyelven beszél” – sorolja egy Fidesz-vezető a Schmitt melletti érveket. Sólyom, akárcsak alkotmánybíróként, államfőként is a napi politikai élet morális őre kívánt lenni, pontosabban csak próbált volna lenni, ugyanis a Fideszben nagyon nem akarták az államfő ilyen irányú működését – a nyílt kritikákat viszont méltányosságból mellőzték a Fidesz-vezetők. Azonban maga Schmitt Pál, ha áthallásosan is, de „beleszállt” elődjébe, amikor azt magyarázta: az elnöki feladatok „távolságtartó, arisztokratikus”, ritkán megnyilvánuló megközelítésével szemben ő az „emberek embere” kíván lenni, aki nem csücsül „elefántcsonttoronyban”, néha kegyesen fogadva a miniszterelnököt, s nem dekrétumok által kommunikál. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meg is támogatta Schmittet, mondván: „Itt az ideje annak, hogy az arisztokratikus attitűd helyett a plebejus attitűd érvényesüljön, olyan köztársasági elnök kell, aki közülünk való.”

Nem beszélni latin

A köztársaságielnök-jelölt egyfajta baki-csúcsparádét produkált a szocialista frakció előtti meghallgatásán. Az mit sem számít, hogy a mondandóját latin idézetekkel előszeretettel fűszerező Schmitt bizonyítandó, hogy ő valóban az „emberek embere”, a „kétségben fordulj a néphez” antik mondást citálta, miszerint „in dubio pro plebs”, mire Hiller István volt kulturális miniszter szolidan kijavította, hogy ennek így nincs értelme, a helyes formula: „in dubio plebs”. Ezt a műveltségi szúrást Schmitt még ügyesen hárította, mondván: nem veszi zokon a kioktatást, hiszen Hiller személyében tanáremberről van szó. Az azonban már határozottan kínosabb, hogy az akkor még csak jelölt, akinek köztársasági elnökként alapvető feladata a törvényességi normakontroll, szinte egyáltalán nem volt tisztában a Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatokkal. (Ami azért házelnöki működését is minősíti.)
Így amikor arról faggatták, hogy egyetért-e azzal, miszerint Sólyom visszaküldte a közszolgák gyors kirúgását lehetővé tevő törvényt a „kormánytisztviselők jogállásáról”, Schmitt azt felelte, hogy ő bizony egyet, reméli, hogy átdolgozzák a javaslatot. Az ügy szépséghibája, hogy az államfői figyelmeztetés ellenére már másodszor is elfogadta a Tisztelt Ház a törvényt, többek között Schmitt szavazatával. Szintén az erősen ciki kategóriába tartozott, amikor azt firtatták, hogy mit szól ahhoz a mondathoz, miszerint „Isten a történelem ura”. Az államfő-aspiráns kapásból megjegyezte, hogy ezt nem ő mondta, de nagyon tetszik neki. Az idézett szóösszetétel a „nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről” szóló törvényben található, amit szintén a Fidesz kommunikált.
Azonban mindez nem számít, ugyanis a cél az volt, hogy parírozó köztársasági elnök költözzön be a Sándor-palotába, olyasvalaki, akin nem akad el a Fidesz törvényalkotási hulláma. „Én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem” – magyarázta Schmitt. És még elnökjelöltként ideológiát is gyártott, miszerint eddig nem fordult még elő, hogy a nép kétharmados többséggel ruházta volna át hatalmát és szuverenitását egy pártra. A köztársasági elnök pedig nem teheti meg, hogy akadályt gördítsen a nép útjába, és bármiben gátolja a kormánypártot. A törvényhozás és az Alkotmány egyébként Schmitt szerint nem marad védtelenül, ha egyedül is, de az Alkotmánybíróság őrzi majd. Csakhogy ez a testület is alakul: az új szabályozás arról beszél, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira egy nyolctagú, országgyűlési képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Ami a grémium összetételét illeti, az a kormánypárti szándék szerint a választópolgárok akaratából létrejött arányokhoz igazodik.

A szocialista egységember

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek