Amikor váratlanul betoppanunk a Szegedi Polgármesteri Hivatal első emeleti konyhájába, Botka László polgármester épp a reggeli kávéját szürcsölgeti. Közben telefonál, instrukciókat ad, eligazítja stábját s megpillantván bennünket, némi humorral megjegyzi: „innen irányítjuk a várost”. Nehéz ellenállnunk, hogy le ne kezeljük a magas labdát: „látszik”. Amint ugyanis megérkeztünk Csongrád megye központjába, útfelbontások és „bombatölcsérek” látványa fogadott. Eszünkbe jutott a jobboldali sajtó rémhírterjesztése: „Botka szétverte a várost.” A vádakra azonban a polgármester csak legyint: „Vicces, ha valaki nem tud különbséget tenni építkezés és rombolás között. Ezeknek a nagyberuházásoknak a jelentős része őszre el is készül.”
A mai program elég sűrűnek tűnik: Botka László reggeltől estig be van táblázva. „Most is ugyanúgy dolgozom, mint az elmúlt nyolc évben. A kampányidőszak alatt is működtetni kell a várost” – jegyzi meg a polgármester, majd indulunk egy pedagógus-továbbképzés megnyitójára.
Az EU-direktívák értelmében úgy lehet megteremteni a kis létszámú települések oktatásban történő felzárkóztatását, ha a kisebb iskolákat megszüntetik és az oktatás számára meglévő forrásokat egy nagyobb intézményben, magasabb színvonalon összpontosítják. Szeged környékén 12 települési önkormányzat összefogásával 2005-ben kezdődött ez az átalakulási folyamat, amely immár 245 pedagógust és 3200 diákot érint. Az átalakulás nem fájdalommentes folyamat, a kisebb iskolák bezárása sokaknak nem tetszik. „Így tudjuk biztosítani a diákok 21. századi, versenyképes tudással történő felvértezését”– érvel a megnyitón a polgármester. Az elmúlt két évben ráadásul 1,5 milliárd forintos EU-támogatást sikerült elnyerniük, az összegből 1 milliárd forint jutott iskolafelújításokra, a maradékból pedig számítógépeket, tanítási segédeszközöket vásároltak. A több száz fős, pedagógusokból álló plénumot ez a hír sem hozza lázba, a többség mélyen elmerül jegyzeteiben, és érezhető némi feszültség a levegőben. Egyesek látványosan reklámújságot tanulmányoznak a beszéd alatt, két tanár a második sorban pedig az iPodján játszik.
Nincs idő sopánkodni, indulunk a Szeged–Makó autópálya Sándorfalváig megépített szakaszának átadására, ahol a rendőrök is barátságosabbak a szokásosnál: amikor a nagy forgalom láttán véletlenül a körforgalommal szembe kanyarodunk be, igazoltatás helyett kedvesen megmutatják a kijelölt parkolót. A sok méltóság mellett már várnak minket a szegedi görkorisok és kerékpárosok, hogy ők vegyék először birtokba az első, 4,2 km hosszú szakaszt, amely egy 80 milliárd forintos beruházás első ütemének a befejezését jelenti.
„Végre eltemették a Hubát” – magyarázza kétezer eurós biciklijéről Vasziljev, a Vajdaságból érkezett kerékpárversenyző. Mint kiderül, ez azt jelenti, hogy az útépítéssel felszámolták a környék egyik nevezetes óriás kátyúját, amelyet a népnyelv Huba névre keresztelt el.
Az útszakasz átadására 5 hónappal a tervezett időpont előtt került sor. A polgármester ellenfelei ezt igencsak nehezményezik, és azt állítják, ezzel „jelentős károkozás” történt. A Fidesz szerint egy „sehova nem vezető főúttal” kampányolnak a szocialisták. Nem tudjuk, ezt mire alapozták, hiszen az útszakasz készen áll, s igaz, hogy korlátozott forgalommal bír, de Sándorfalváig vezet. Az M43-as teljes szakaszának átadása várhatóan az év vége felé megtörténik. Botka úr nagy várakozással néz a projekt elé, mivel így Szeged megszabadulhat a városon átdübörgő balkáni és délkelet-európai tranzitforgalomtól.
Újabb megbeszélésre sietünk, amelynek tárgya a szegedi elektromos közlekedés 30 milliárd forintos EU-támogatással történő átalakítása. „Újjáépítjük Szeged teljes elektromos tömegközlekedési hálózatát, új villamosvonalakat fektetünk le, és bővítjük a trolivonalakat is. Magyarországon először nálunk futnak majd zöld füves sínpályán a legforgalmasabb vonalakon. A füvet beépített locsolóberendezés öntözi majd” – ígéri a polgármester. Az ellenzéknek mindez nem tetszik, s amíg az autópálya esetében a korai átadásban, itt a késlekedésben látják a bajt. Ha vannak is problémák, az eddig elért eredmények a polgármester mellett szólnak: az elmúlt években Szeged önkormányzatának sikerült elnyernie a legtöbb uniós támogatást az országban. A város 170 milliárd forint EU-támogatással lett gazdagabb, s ebből jutott az önkormányzati beruházásokra, egyetemi fejlesztésekre elkezdődött például egy új klinikai központ építése. Az összegből futott az elmúlt két évben 212 megyei székhelyű vállalkozás támogatására, technológiai fejlesztésére, felújítottak 80 iskolát, energiatakarékossá alakítottak 20 ezer panellakást, kiépítették a város teljes csatornarendszerét és 1500 új munkahelyet teremtettek. A város – amely a délszláv háború után „az ország szélén” árválkodott, s csak egy irdatlanul drága autópályacsonkon keresztül volt elérhető – ma már könnyen megközelíthető és a befektetők számára is egyre kívánatosabb. A szegediek 71 százaléka szerint a város fejlődése jó irányba halad, a lakosság száma évente ezer fővel gyarapszik. Meglepő eredmény az is, hogy Szegeden immár 80 nyugdíjasklub létezik, 12 ezer taggal. Nem véletlen, hogy az egyik nyugdíjasklub meglátogatása jelenti a polgármester mai, utolsó hivatalos programját. „A nyugdíjasok tele vannak új ötletekkel, javaslatokkal. Több ezren vettek részt a város által szervezett internetes tanfolyamon, s az internet segítségével sokszor jobban tájékozódnak, mint gondolnánk” – mesél tapasztalatairól Botka László, akit 1994-ben kezdődött politikusi pályafutása óta háromszor választottak meg országgyűlési képviselőnek, kétszer polgármesternek. „Tettem a dolgomat, és mint közfeladatokat ellátó személy, a feladatok elvégzésére koncentráltam. Azt akarom, hogy a minőség és a teljesítmény kapjon elismerést, és sikerüljön olyan célokat kitűzni, amelyekért képesek összefogni a magyar emberek”– mondja, amikor titkáról kérdezzük. A 37 éves polgármester tisztában van azzal, hogy egy demokráciában egyszer minden politikusnak lejár a mandátuma, azonban még fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljon: „Nagyon sok feladatot látok magam előtt, és ez engem aktivizál.”
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »