A bejutott parlamenti pártok közül a legrosszabb helyzetben a jobbikos hölgyek vannak, ebben a pártban szinte abszolút férfiuralom van. A 47 parlamenti képviselő között mindössze 3 nő foglal helyet a patkóban. Nem sokkal jobb az arány az MSZP-ben sem, ahol az 59 képviselőből mindössze 5 hölgy rúghat labdába az elkövetkező négy évben. A Fideszen belül a nagy létszám miatt az országos átlag tükröződik; a 262 képviselőjükből 27 hölgy vehet részt a kormánypárt munkájában, ami 10,3 százalékot jelent. A parlamenti pártok közé meglepetésre bekerült LMP-ben a legmagasabban reprezentált a női nem. A 16 képviselőből a 4 hölgy 25 százalékos impozáns részarányt képvisel, ami Európán belül a kiemelkedően „nőpárti” skandináv országok eredményeit közelíti meg.
Bár nem igazán nevezhetjük magunkat az esélyegyenlőség országának ebben a tekintetben, azért nem csak nálunk rossz a helyzet. Az Európai Bizottság 2009-ben készített Women in European Politics – time for action (Nők az európai politikában – itt az idő a tettekre) című tanulmányában megvizsgálta a 2004 és 2008 közötti időszakban a parlamentekbe választott hölgyek számát. Megállapították, hogy kizárólag a skandináv országokban nagyobb a valószínűsége, hogy egy választókörzetben két jelölt közül inkább a nőt választják, mint a férfit, a többi országban mindenhol a férfiakat preferálták a választók.
A tanulmány arra is kitért, hogy hány nő kap a pártokon belül vezető pozíciót. Tizenegy országban egyáltalán nincs női pártvezető, további tizenegy országban (köztük hazánkban) 2008-ban egy női pártelnök volt, viszont Norvégiában, Belgiumban és Dániában ugyanekkor 4 pártot is nő vezetett. 2008 szeptemberében azt is megvizsgálták, hogy a nemzeti parlamentekben mekkora arányban ülnek nők, illetve a kormányban mekkora a részarányuk. Hazánk a maga 10 százalék körüli értékével a 35 vizsgált országból a 31. helyen áll, bár megjegyzendő, hogy a legjobb értéket elért Svédország sem éri el az 50 százalékot. A kormánytagok szempontjából Finnország toronymagasan veri a mezőnyt; északi nyelvrokonainknál ugyanis a kormány 60 százaléka hölgyekből áll.
„A nemek szerinti képviselői arány mostani alakulása inkább visszaesésről tanúskodik, mintsem javulásról. A világ 136 parlamentjéből a magyar a 106. a női képviselők arányát tekintve – az előző választáshoz képest 10 hellyel lecsúszva. Ráadásul a politikai közbeszéd minősége is elriaszt sokakat” – mondta a jelenséggel kapcsolatban lapunknak Vadai Ágnes, a szocialisták 5 női parlamenti képviselőjének egyike. Hozzátette: az MSZP-ben kvótás szabály van érvényben (minden listán 20 százalék nő kell, hogy szerepeljen), és egyéni jelöltjeik között is voltak hölgyek, de a gyenge szereplés miatt most „csak ennyire futotta”. A politikus szerint az, hogy az előző kormányban voltak feleségként és anyaként is helyt álló női képviselők, államtitkárok, miniszterek, azt bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen küldetés, „habitus és szervezés kérdése az egész”.
2010. 04. 30. (XIV/17)
