A választások első fordulója előtt az MSZP prominensei leszögezték, hogy sem a Fidesszel, sem a Jobbikkal nem hajlandók ilyen módon összefogni – akkor viszont úgy látszott, hogy a Lehet Más a Politika nem jut be a Házba. Az LMP arról beszélt, hogy választási együttműködés biztosan nem lesz, a parlamentben viszont megszavaznak minden ígéretes – elsősorban fideszes – kezdeményezést. A Jobbik természetesen nem akart kvaterkázni a többiekkel, hiszen az egyedüli igazság birtokosának tartja magát, a Fidesz számára pedig feleslegesnek tűnt feltenni egyáltalán a kérdést. A választás első fordulója után viszont világosan látszik, hogy a Fidesz a maga száztizenkilenc egyéni választókerületi mandátumával, amit már az első fordulóban besöpört – vagyis 50 százalék plusz egy voksoló a fideszes jelölt mellé rakta az ikszet – és a nyolcvanhét területi mandátumával legalább 206 képviselői hellyel büszkélkedhet. Ezt az abszolút többséget ötvenkettő mandátum választja el az alkotmányozói többségtől, azaz a kétharmadtól. Második fordulót ötvenhét választókerületben tartanak – ebből egyetlen helyen, a fővárosi 20-as választókerületben vezet szocialista jelölt, Tóth József (44,71 százalék) a fideszes Spaller Endre (36,37 százalék) előtt.
Meglepő eredmények születtek az ország több választókerületében: a szocialista párt nagyjait játszi könnyedséggel verték meg a Fidesz –KDNP jelöltjei. Biztos előnnyel vezet Wintermantel Zsolt Kiss Péter társadalompolitikai miniszter előtt; Rogán Antal a fővárosi MSZP- frakciót irányító Steiner Pált múlta felül, Nagy Csaba pedig a volt házelnököt, Szili Katalint. Említhetjük továbbá az utóbbi időben számos botrányáról hírhedtté vált esztergomi polgármestert, Meggyes Tamást is, aki Winkfein Csaba előtt vezet. Így a hangsúly a második és harmadik pozíciók kérdésére helyeződött át, magyarán: hol előzte meg a Jobbik jelöltje a szocialistákat és milyen arányban. Ebből következően a második forduló dilemmája: kétharmados Fidesz vagy a jelenleginél is erősebb Jobbik.
Száz Napóleon
Az MSZP a közel 20 százalékkal a rendszerváltás óta a legrosszabb eredményét hozta, szavazóinak száma a „lélektani egymillió” alá süllyedt. Miközben a Jobbik az EP-választáshoz képest duplázott, s csaknem egész Kelet-Magyarországon lenyomta a szocalistákat. A területi listákon Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun, Nógrád, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is jobban szerepeltek a szocialistáknál – a legnagyobb különbség Borsod-Abaúj-Zemplénben (Jobbik 27 százalék, MSZP 18,9 százalék ) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van (Jobbik 23,6 százalék , MSZP 14,8 százalék). Budapesten viszont – ahol az LMP két százalékponttal megelőzte a szélsőjobbot – számottevően csökkent a Jobbik támogatottsága.
Lendvai Ildikó a választást követő második napon bejelentette, hogy négy szocialista jelölt – saját elhatározásukból – visszalép az LMP javára, így akarván megakadályozni a Fidesz túlhatalmát: Hatvani Csaba a főváros VI. kerületében 26,05 százalékkal végzett a második helyen a fideszes Illés Zoltán (48,63 százalék) mögött. Itt harmadik helyen az LMP-s Kaszics Bálint áll 16,74 százalékkal. Szabó Zoltán Moldován László javára, Bárándy Gergely pedig Várnai László javára lépett vissza a jelöltségtől. A szintén visszalépő Avarkeszi Dezső 28,69 százalékos arányt ért el a XXI. kerületben, ahol így a fideszes Németh Szilárd (43,96 százalék) és az LMP-s Hudák János (14,27 százalék) között lehet majd dönteni a második fordulóban. Annak ellenére, hogy Bárándy visszalépése – ha jól fegyelmezett a helyi szocialista tábor – akár mandátumhoz is juttathatja az LMP-s jelöltet, az MSZP gesztusára a Lehet Más nem tervez „válaszlépést”. Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke szerint ugyanis a pártjukra szavazók zöme (60 százaléka) nem megy el a második fordulóra, ha nincs LMP-s jelölt.
Az országban egy olyan település van, ahol négy jelölt is megugrotta a második fordulós rajt feltételeként szabott 15 százalékos határt. Edelényben a fideszes Daher Pierre-t (36 százalékkal) Molnár Oszkár, volt fideszes edelényi polgármester követi 26 százalékkal, Miklós Árpád, a Jobbik képviselőjelöltje a harmadik (19 százalékkal), s a szocialisták helyi erős embere, Gúr Nándor a negyedik 18 százalékkal. Gúr a BAZ megyei lista éléről már bejutott a parlamentbe, s nincs is olyan alku, ami őt juttathatná az élre. (Emlékeztetőül: Molnár tézisei még a Fidesz számára is túl radikálisnak bizonyultak, ezért léptették ki a pártból hosszas huzavona után.)
A szélsőségek előretörését azonban megakadályozhatná az MSZP, ha Daher mögé állna. Csakhogy ezzel a lépéssel a konzervatívok még közelebb kerülnének a kétharmadhoz. Amire a Fidesz–KDNP konglomerátumnak jelentős esélye van: a kétharmad biztos elvesztéséhez ugyanis második fordulón ötvenhét egyéni választókerületből legalább tizenhárom helyen kellene vereséget szenvednie, amit az első fordulós arányok alapján nem fog. Ha tíz-tizenkét választókerületet elveszít, akkor valószínűleg megszerzi az alkotmányozó többséget, kilencnél viszont már biztos a kétharmad.
2010. 04. 16. (XIV/15)
