Toroczkai 1998-ban a legfiatalabb országgyűlési képviselőjelöltként indult a választásokon a MIÉP színeiben, majd Csurka István személyes hívására Budapestre került, és a párt parlamenti frakciója mellett kezdett dolgozni. Toroczkait saját bevallása szerint ott és akkor érte az első sokk, amikor „abban a bizonyos parlamenti büfében azt láttam, hogy Torgyán József falatozik az MSZP vezető politikusaival a legnagyobb egyetértésben. Néha Kuncze is odament hozzájuk, és együtt falatoztak”. Toroczkai a „sokk” után szép csöndben eljött a MIÉP-től, és 2001-ben megalapította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Ezt azonban még megelőzte egy beszélgetése Csurka Istvánnal 1999-ben, amin Toroczkai felvetette, semmi értelme annak a munkának és annak a hatalmas pénznek, amivel akkor a MIÉP rendelkezett, „ha mi azt nem fektetjük be a magyarság jövőjébe”. Vagyis a fiatalságra és a tizenévesekre kell összpontosítani. Ekkor fogalmazta meg először a Magyar Sziget Fesztivált mint ötletet. Csurka válasza az volt, hogy „Lacikám, amiről te beszélsz, annak a gyümölcsei harminc év múlva fognak beérni, mi párt vagyunk, négyéves ciklusokra tervezünk.” Toroczkai azonban ezzel „mélyen” nem értett egyet.
Szintén 1999-ben történt, hogy az akkor titkosszolgálati miniszterként tevékenykedő Kövér László szólt Csurka István MIÉP-elnöknek, „ha nem az ő kegyeltjei csinálnák ezt a kis szervezkedést, akkor már rég lecsapott volna ránk a terrorelhárítás, és ilyen vagy olyan indokkal bebörtönöztek volna minket”. Az előadásból nem volt világos, hogy a hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra akadt ki Kövér, vagy arra, hogy Toroczkai akkoriban Rózsa-Flores tanácsait követve szabadcsapatokat szervezett a Délvidéken. Mindenestre az akkori titkosszolgálati miniszter „képben volt” a szélsőjobb térnyerésével kapcsolatban, de Csurkára való tekintettel nem lépett.
A Magyar Sziget 2001-es elindításakor (a takarítószemélyzettel együtt) még csupán hetven fő tombolt a nemzeti rockot játszó zenekarok koncertjein. 2002-ben azonban gondoltak egy nagyot, és erős fordulattal váltottak. Meghívták többek között az Egészséges Fejbőr nevű zenekart, és közvetlenül az együttes fellépése mellé beszervezték az akkori Sajtóklubot. Ez utóbbiban olyan emberek foglaltak helyet, mint például Bayer Zsolt, Bencsik András vagy Molnár Tamás. A látogatók száma így egyre növekedett, s egy évvel az indulás után, már 700-800 polgári körös vett részt a Magyar Sziget rendezvényein. „Néztek ott a polgári körös hölgyek és urak Hajrá Viktor!-os sálakban, hogy ez mi. Suttogva végigszaladt a sorok között, hogy ez skinhead zenekar (Mármint az Egészséges Fejbőr – a szerk.). Úristen – mondták néhányan, de amikor meghallották a dalszövegeiket, azzal mélységesen egyetértettek” – mesélte Toroczkai.
Toroczkai, Budaházy és híveik már 1999-ben úgy gondolták, nem elég a hagyományőrzéssel és a koncertekkel demonstrálni a radikális tábor összetartozását, az utcai eseményekben is aktívan részt kellene venniük. Vissza kell hozni a nemzeti ellenállást a kulturális munka mellé. „Úgy gondoltuk akkor is, hogy igazi nagy fordulatot csak egy katarzis fog hozni ennek a népnek.” A látványos utcai katarzisok közé sorolta Toroczkai az Erzsébet híd 2002-es lezárását, a 2006-os MTV-ostromot és az azt követő október 23-ai zavargásokat. Toroczkai szerint a régen várt „forradalmi pillanatot” az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése hozta meg: „2006 őszén sikerült a szellemet kiszabadítani a palackból”, fogalmazott Torockai előadásában, majd hozzátette, a Magyar Gárda sem jött volna létre, ha nincs 2006 ősze.
2002 után a nemzeti radikális tábor elkezdett komolyabban radikalizálódni, „mert igazából addig mi nem voltunk radikálisok. Mi normális magyar emberek voltunk, egyébként szerintem ma is azok vagyunk”. Toroczkai végül azt is elmondta, 2006 ősze óta vannak kapcsolataik Európa-szerte pártokkal, mozgalmakkal, szervezetekkel, „akik az utóbbi időben a Jobbik fantasztikus és dicsőséges előretörésén csodálkoznak, hiszen ez Európában teljesen egyedülálló”. (atv.hu)