hetilap

A sarkadi B. Mária már átélte a kilakoltatás borzalmait: a lánya házát tavaly elárvereztette az egyik nagy bank hiteleit áruló cég. Az árverezésnél a végrehajtó mellett az egyik őrző-védő szolgálat kigyúrt alkalmazottai is jelen voltak, ahol aztán a banki tartozás minimumösszegéért, alig több mint nyolcszázezer­ért kelt el a ház. „A baj ott kezdődött, hogy meghalt a vejem balesetben, a lányomnak három gyerekkel esélye sem volt: előbb az autót vitte a bank, majd a házra felvett hitel törlesztésének elmaradása után három hónappal jött a végrehajtói értesítés. Fizetni nem tudtunk, más megegyezésbe nem ment bele a bank, a szerződésen nem voltak hajlandóak változtatni, maradt az árverés. Addig sírtam minden éjjel, minden nap, de az árverés napjára már elfogyott minden könnyem, megkeményedtem: megértettem, hogy azzal a biztonságérzettel, amivel én éltem, már le kell számolni. Kutya világ ez, ahol az erősebb érdek győz, a vesztest meg leírják a leltárból. Méltósággal vettünk részt az árverésen, ahova a végrehajtó »erősítéssel« érkezett, de megnyugtattuk: tőlünk nem kell félni. Azóta együtt vagyunk az én kis házamban a gyerekekkel, mert anyukájuk külföldön dolgozik" - meséli az asszony.

A szaporodó kilakoltatások miatt az Otthonvédők rendkívüli parlamenti ülést szeretnének, a Magyar Szociális Fórum pedig levelet írt Szili Katalin házelnöknek az ügyben, melyben azt kérik, hogy parlamenti bizottság vizsgálja a bankok felelősségét. A levél szerzője, Simó Endre szerint nyáron jóval több embert lakoltattak ki, mint év elején, mivel az adósok nem tudják fizetni a pénzintézetek által egyoldalúan megemelt törlesztőrészleteket. A szociális szervező lapunknak kifejtette, a kilakoltatások egyre brutálisabban mennek végbe, volt már példa arra is, hogy bántalmazták az ellenszegülőt, míg más esetekben gyerekeket választanak el szülőktől, mert nincs hová mennie a családnak.

Szili Katalin házelnök a levél kézhezvétele után azt javasolta, hogy legyen egy három hónapos moratórium, mely idő alatt a bankok nem érvényesíthetnék a követeléseiket, felállítanának egy vizsgálóbizottságot, és a moratóriumra vonatkozó törvénytervezetet is előkészítenék. Egyes napvilágot látott becslések szerint az év első 6 hónapjában nagyjából 6 ezer kilakoltatásra került sor, de az év végére további 60-75 ezer család feje fölül viszik el a fedelet. A kormányszóvivő az ügyre reflektálva bejelentette: nem lenne szerencsés, ha a kormány központilag lépne fel a kényszerértékesítéseknél. A kormány úgy véli, ennek rossz üzenete lenne, viszont a kabinet eddigi intézkedései mindezek megelőzését szolgálják.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek