A felmérés nagyon hasonlít ahhoz az 1981-ben indult, European Values Study (EVS) néven ismertté vált felméréshez, amely azt vizsgálja, miként gondolkodnak az európai emberek a vallásról, erkölcsről, politikáról, a munkáról és a pihenésről, valamint az emberi kapcsolatokról. „A mi felmérésünk azonban nem annyira szociológiai, mint inkább pszichológiai aspektusokat vizsgál” – mondta lapunknak Karácsony Gergely, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatásvezetője. Az általuk alkalmazott Rokeach nevű, a feltalálójáról elnevezett teszt úgy készül, hogy a felmérések során 18-18 értékkategóriát kell fontossági sorrendbe állítani. A felmérések 1982-ben, 1992-ben, 2003-ban, 2008 októberében és – a gazdasági válság miatt fellépő változások kutatása céljából – 2009 májusában készültek. A mostani kutatás az ország csaknem száz településén, 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével készült.
A mért adatok szerint a magyarok számára a legfontosabb érték a család biztonsága és a béke. Az anyagi jólét a hatodik helyről a harmadik helyre „küzdötte fel magát” az elmúlt évtizedekben, a bölcsesség viszont a legjobb esetben is csak a 13. helyezést érte el. Az üdvözülés kérdése 1982 óta minden felmérésben az utolsó helyet foglalja el az értékek rangsorában.
A többi mérésekből megdöbbentő adatokra derül fény: a magyarok 56 százaléka hisz Istenben, de csak 30 százalékuk szerint létezik menny és pokol. Minden harmadik magyar havonta legalább egyszer pornófilmet néz. Tíz honfitársunk közül egy olvas könyvet naponta, 32 százalék pedig soha.
Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap főszerkesztője szerint a méréseredmények eltérései eléggé mérsékeltek – pláne, ha a hibalehetőséget is bekalkuláljuk –, annyi azonban mégis kiolvasható belőlük, hogy a magyarok a látszólagos vallásosságuk ellenére meglehetősen materialista világszemléletű polgárok. Okolhatjuk emiatt a rendszerváltás előtti állampárti rendszer elnyomó tevékenységét, valójában azonban a demokratikus berendezkedés sem hozott gyökeres fordulatot. „A rendszerváltás után megjelent egy fokozott érdeklődés a természetfeletti irányába, eleinte az egyházak felé is. Ez az érdeklődés azonban hamarosan eléggé megkopott: a 2003-as felmérés adatai ezért már nagyon hasonlítanak az 1992-es eredményekhez” – fejtette ki. Wildmann szerint az is a materializmus számlájára írható, hogy a magyarok egyharmada pornófüggő – a materialista világ ugyanis olyan lelki pusztítást végez az emberekben, amely még a kulturáltság iránti igényt is lerombolja bennük. Olyannyira, hogy „a kulturáltság, a jó érzés kérdései már fel sem merülnek, nem érik el az emberek ingerküszöbét” – mondta a teológus.
Korábbi felmérések eredményeit is figyelembe véve Karácsony Gergely szerint a magyarok vallásossága individualista, elmagányosodott és sokszor absztrakt jegyeket hordoz magán: gyakran imádkoznak, de ritkán élik meg a hitüket közösségi szinten. Az üdvözülés nem központi eleme ennek a vallásosságnak – helyette sokszor olyan jegyek válnak fontossá, mint a belső harmónia vagy az igaz barátság. Az üdvösség kérdése más, „vallásos” (vagy éppen vallástalan) országokban is rendszeresen az utolsó helyre került – tudtuk meg –, egyedül az Amerikai Egyesült Államokra jellemző, hogy ez az elem valahol a középmezőnyben foglal helyet.
Az értékrangsort figyelembe véve megállapítható, hogy 2008. október végéig egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a belső értékek irányába – értékelte az eddigi eredményeket a kutató –, a gazdasági válság hatására azonban a következő félévben hirtelen felértékelődtek olyan alapvető értékek, mint a béke és a családi biztonság. Karácsony Gergely szerint a válság ugrásszerűen megváltoztatta az emberek gondolkodását. Arra a felvetésünkre, hogy rendkívül rövid intervallumról van szó, azt a választ kaptuk, hogy válság idején „felgyorsul az idő”, azaz rendkívül gyorsan újraértékeli az ember a valóságot, és „töréspontok” jöhetnek létre az emberek értékrendszerében. „Lehet, hogy elhamarkodott lenne végső következtetésekbe bocsátkozni, a legutóbbi mérést azonban tekinthetjük úgy is, mint egy próbafúrást, arra vonatkozóan, hogy milyen irányban hozott változást az emberek gondolkodásában az újonnan kialakult helyzet. Ennek hosszú távú kihatásai is lehetnek: sokan hangoztatják, hogy az emberiség jövőjében paradigmaváltásra van szükség” – mondta a kutató.
„A mások által készített felmérésekről a konkrét adatok ismerete nélkül szakszerűen véleményt alkotni reménytelen vállalkozás” – felelte kérdéseinkre Csanády Márton főiskolai tanár, aki úgy véli, hogy az értékek rangsora jópofa táblázat ugyan, de a társadalmi valóságról nem sokat közöl. Ennek egyik oka, hogy a különböző értékkategóriák nehezen megfogható, nem kellően definiált fogalmak, s a megkérdezettek könnyen mást és mást érthetnek a különböző címszavak alatt. Teljesen szubjektív például, hogy ki mit ért „a szépség világa” vagy akár az „üdvözülés” szó hallatán. Csanády azt is szkeptikusan fogadta, hogy az „üdvösség” konstans módon a legutolsó helyet foglalja el. Szerinte az eredményt a gyakorlat, valamint az egyéb felmérések is árnyalják. „Más felmérésekből kiderül, hogy a nyolcvanas években komoly ébredés indult el az országban, amelynek során a vallásos értékek jelentősége folyamatosan nő a fiatalok körében, miközben összességében Magyarországon is jelen van a fejlett világra jellemző erősödő szekularizáció” – mondta a társadalomtudományokkal és szociológiával is foglalkozó oktató.
Csanády Márton úgy látja, hogy a gazdasági válságnak a szele a múlt év novemberében még csak épphogy megérintette az embereket. A válság valódi következményeivel még nem találkoztak a két legutolsó felmérés között eltelt féléves időtartam alatt, ezért korai még levonni a végső következtetéseket.
2009. 08. 14. (XIII/33)
