„Hatvan évvel az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadása után veszélyben vannak a klasszikus alapjogok, úgymint a véleménynyilvánítás joga, a lelkiismereti és vallásszabadság vagy a gyülekezési jog” – nyilatkozta tavaly év végén az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke. Paczolay Péter a nemzetközi környezet változásával indokolta véleményét. Mint mondta: a biztonság kontra szabadság vitában előbbi áll nyerésre, a terrorizmus elleni háború az alapjogok korlátozását eredményezte az elmúlt évek nemzetközi egyezményeiben. Mindezekért az elnök a szabadság fokozottabb védelmét tűzte a taláros testület zászlajára.
„Az emberi jogok meggyökereztetése terén Magyarországon egy folyamat elején járunk, hiszen nálunk még csak 20 éve érvényesülnek a nemzetközi egyezményekben rögzített kívánalmak” – mondta el lapunknak Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki elsősorban a demokratikus politikai kultúra hiányára vezeti vissza a hazánkban tapasztalható jogbizonytalanságot. Éppen zajló vizsgálataik is azt mutatják, hogy 20 évvel a rendszerváltás után még mindig nem tanítják az iskolákban az emberi jogokat, márpedig – vallja az ombudsman – e nélkül nem várható gyökeres szemléletváltás az új generációktól. Magyarországon a jogsérelmek tényleges számához képest elenyésző az állampolgári bejelentés. Szabó Máté úgy látja, hogy pont azok nem mernek a panasz jogával élni, akik a legsúlyosabb visszaéléseket tapasztalják meg. Így például a fogyatékossággal élők, akik a fogyatékosügyi szervezetek beszámolója alapján eleve a társadalomra nehezedő nyűgként tekintenek magukra. Az átlagpolgár pedig úgy gondolja, hogy „úgysem változik semmi, viszont könnyen kihúzhatom a gyufát”, ezért inkább csöndben marad, amikor jogsértést tapasztal saját életében vagy környezetében.
Márpedig nagyon fontos a társadalom öntudata, hogy az emberek ne féljenek igénybe venni a rendelkezésükre álló jogi eszközöket, illetve hogy a társadalmi nyomásgyakorlás eszközeivel kényszerítsenek ki jogszabály-módosításokat a jogkorlátozások kivédésére. Ezt már Kőszeg Ferenc javasolja, aki szintén úgy véli, hogy a jogvédő intézmények és szervezetek számának növekedése ellenére sem alakult ki a jogbiztonság érzete az emberekben. A Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke ennek okát abban látja, hogy sokan úgy érzik, csalódtak a rendszerváltásban és a politikai elitben is. A Zuschlag-ügyből egyebek közt az derült ki – mondja Kőszeg –, hogy a politikai elit nyomást gyakorolhat a hatóságokra, nevezetesen a rendőrségre, hogy tussoljanak el büntetőügyeket. Korábban az ügyészséggel kapcsolatban lehettek a közvéleménynek hasonló benyomásai.
2009. 01. 09. (XIII/2)
