Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottsága felelős hitelezésre ösztönözné a piacot, ezért felkérte a kormányt, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet a fogyasztói tudatosság növelése érdekében. „A hitelekről szóló reklámokban legyen figyelmeztetés, amely a túlzott eladósodás veszélyeire hívja fel a figyelmet” – fejtette ki Török Zsolt a bizottság MSZP-s tagja. Hasonlóan a dohánytermékek és gyógyszerek reklámjaihoz, a hiteltermékek esetén is elvárható, hogy a „mellékhatásokról” is tájékoztassák a kedves vásárlót.
A Fidesz szerint az MSZP ismét az ő ötletükkel kampányol. Koszorús László ellenzéki képviselő szerint a Fidesz egy évvel ezelőtt összeállított egy nyolcpontos banki fogyasztóvédelmi csomagot, amelyben szerepelt az MSZP által most felvetett javaslat is. A szocialisták azonban akkor nem járultak hozzá, hogy napirendre kerüljön az indítvány. A parlamenti bizottság jövő heti ülésére a legnagyobb hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások képviselőit is invitálták.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrég vezetői körlevélben kérte a nagybankok vezetőit, hogy „felelős hitelezést” folytassanak, és „ne biztassák felelőtlenségre az ügyfeleket”. A PSZÁF egyik legújabb kezdeményezéseként vizsgálatsorozatot indított hitelintézeteknél. Ellenőrzik a hitelszerződéseiket, illetve azt, hogy helyesen állapították-e meg azokban a teljes hiteldíjmutatót (THM). Az ügyfeleknek még mindig a THM figyelése az elsőrendű tanács. A bankok ugyanis kötelezve vannak arra, hogy ezt futamidő és törlesztőrészlet pontos meghatározásával közöljék a hitelajánlatukban.
Tíz nagy intézményben folyik jelenleg PSZÁF-vizsgálat az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében. A hitelintézeti törvény ugyanis viszonylag lazán határozza meg a hitelszerződési paraméterek megváltoztatásának lehetőségét. A „piaci változások”, a „Nemzeti Bank magatartása” mind indok lehet egy-egy hitelkamat- vagy díjtételemelésre. A PSZÁF szeretné elérni, hogy ezek az összefüggések az ügyfél számára beazonosíthatók legyenek. Ha például az MNB-kamatemelés hatására megemelik a hitelkamatot, akkor az alapkamat csökkentésekor is változtassák meg hasonló irányba.
„Idén októberben a magyar háztartások fogyasztási hitelállománya 2878 milliárd forint volt, ami közel 900 milliárd forinttal több a tavaly év végi adathoz képest” – nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Heteknek. A különbség elgondolkodtató, és felveti a kérdést: vajon meddig bírja ezt a lakosság? Remélhetőleg lassan „leesik a tantusz”, hiszen a KHR (BAR)-listások száma is rohamosan bővül. Míg idén 600 ezer aktív (még rendezetlen) bejegyzés volt a banki feketelistán, ennek további növekedése sem lesz meglepő.
Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője nem látja ilyen tragikusnak a kialakult helyzetet. Megítélése szerint a magyar lakosság jól vizsgázott „válságból”. „Nem rohanták meg a bankokat, nem mondták fel tömegesen a devizahiteleiket. Megijedtek, de nem pánikoltak” – fejtette ki lapunknak. Müller felhívta a figyelmet arra, hogy míg az elmúlt hetekben folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy a bankok így-úgy szigorítják a hitelezést, most mindenki a könnyelmű eladósodástól retteg. Emellett sokan összekeverik a bankokat a pénzügyi vállalkozásokkal! A hitelakciók többsége ugyanis ez utóbbiaktól származik. A kifejezetten gyors hitelekre „szakosodott” cégek esetében – mint amilyen a Provident Financial is – szintén a visszafogottság lenne ésszerű az idén. Az ő ügyfélkörük ugyanis már eleve a szegényebb, banki hitelhez nem jutó rétegből kerül ki, akiket a válság leginkább sújtott.
„Félelmetesnek” tartja Lénárt Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) főtitkára, hogy még mindig nem csökkent a hazai vásárlási kedv. A hozzájuk fordulók száma az utóbbi 2 hónapban megduplázódott. Tapasztalataik szerint a bankok nem kommunikatívak, nem rugalmasak, de annál inkább szankcionálnak. „Bár süket fülekre talált, de kimutattuk, hogy 10 százalékos svájcifrank-árfolyam elmozdulás átlagosan 50 százalékkal emeli meg egy magyar család havi fizetési kötelezettségeit” – magyarázta lapunknak a főtitkár.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) pénzügyi szakértője, Vasas Éva a Heteknek kifejtette: általános jelenség az OFE-hez fordulók körében, hogy az ügyfelek nem ismerik fel saját érdekeiket. „Egy hölgy nemrég jóval drágább autót kezdett lízingelni, mint amit megengedhetett volna magának. Elmaradt a részletek fizetésével, és a hitelező is rásegített azzal, hogy egy idő után elfelejtett csekket küldeni. Az autót lefoglalták, a hölgy késedelmes tartozásából pedig csak a kamat- és a tőketartozás már meghaladja a 2 millió forintot. Az autót most el kellene adnia, ehhez azonban előbb ki kellene váltania, hiszen most hozzá sem fér.” Idén félévkor 40 ezer visszavett autót regisztráltak hazánkban, de év végére ennek duplája várható.
Lénárt szerint a PSZÁF jelenlegi kampánya csak „bankok pénzén működtetett tűzoltás”, a bankoktól elvárt plusz tájékoztatás pedig „szinte banális”. A szakember úgy érzi, itt a civil kezdeményezések ideje, mivel már többszörösen bebizonyosodott, hogy az állam nem képes megmenteni a lakosságot. Nyugat-Európában számos sikeres „prevenciós” gyakorlat működik, amelyek jelentősebb költségvonzat nélkül is átültethetők lennének a magyar viszonyok közé is.
A BHKE azonban már a bankkonszolidációs keret ésszerűbb felhasználására is javaslatot tett – de hiába. Véleményük szerint a mentőcsomag egy részéből és a bankok profitjából létre kellett volna hozni egy „pénzügyi mentőcsomagot”, amely az ügyfelek számára van fenntartva, és amely képes lenne helyreállítani bizalmukat a bankok felé. „Nem fair, hogy a mi pénzünkből állítják talpra azokat az intézményeket, amelyek aztán idővel újra büntetlenül eladósítanak minket” – emelte ki Lénárt.
2008. 12. 12. (XII/50)
