„Noha az Európai Unió konkrét ajánlásokat tett Robert Fico kormányának, hogy
hárítsa el a magyar nyelv használata elől a meglévő akadályokat, a szlovák
vezetés nem foglalkozik a kérdéssel. Az Európa-deficit következtében a kilencven
százalékban magyarok lakta Dunaszerdahelyen sem merik a magyart használni a
hivatalokban” – mondta lapunknak Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártjának
képviselője. Kérvényeiket szlovákul írják a magyarok, és a hivatalok sem
kétnyelvű választ adnak, hanem csak szlovák nyelvűt, holott az Európai Unióban
ez kötelező lenne, hiszen az unió egyik hivatalos nyelve a magyar.
Bíró szerint a kulturális tárca a Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt
(SNS) nyomására árnyékolja be újra és újra a nyelvtörvényben foglaltakat
különböző rendeletekkel. A szlovák nacionalisták az 1992-ben elfogadott
alkotmányra hivatkoznak, amely a szlovák nyelvet nem egyszerűen az állam
hivatalos nyelveként, hanem államnyelvként határozza meg. Igaz ugyan, hogy az
alaptörvény garantálja a kisebbségek jogait is, de Vladimir Meciar
miniszterelnöksége idején a kisebbségi nyelvhasználat kereteit igen szűkre
szabták, a törvény betartását pedig egy, a magyarok által nyelvrendőrségnek
hívott bizottság felügyelte és bírságolta meg az ellene vétőket. Miután 1999-ben
Meciar távozott a hatalomból, új törvénnyel szabályozták a kisebbségek
nyelvhasználati jogait, a bírságokat pedig eltörölték. „Azonban a Robert Fico
vezette koalíció hatalomra kerülése után – amelynek tagja Slota és Meciar pártja
is – újra napirendre tűzték a nyelvtörvény és a sajtótörvény kérdését. Utóbbi
azonban nemcsak a nyelvhasználatról szól, hanem arról is, hogy a kormány a
nyelvvédelemre hivatkozva megpróbálja korlátozni a nemzeti, kisebbségi média
működését is” – mondta Bíró Ágnes.
Romániában kampány kampányt követ lassan másfél éve, ezért a közbeszéd
folyamatosan ebben a hangulatban zajlik. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének
legutóbbi javaslata, amely a román gyerekek magyar nyelven való tanításáról
szól, igen erős politikai és érzelmi visszhangra lelt Erdélyben. Kampányízű
szövegnek, nacionalista uszításnak minősítették a szélsőséges román politikai
pártok a javaslatot. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetője szerint egy nagyvonalú,
európai gondolatról beszélt Markó Béla, amikor azt javasolta, hogy a vegyes
lakosságú erdélyi területeken a román gyerekek is igyekezzenek elsajátítani a
magyar nyelv alapjait. „A jövő nemzedéke talán már nem fog ebben a nacionalista
érzelmektől átitatott közegben élni, épp ezért az elnök javaslata túlmutat a
kampányon” – mondta az ügyvezető lapunkban. Ugyanúgy, ahogy franciát, angolt
vagy német nyelvet tanítanak a román iskolákban, a magyar nyelvet is be kellene
venni a tanrendbe. Erdélyben egyébként szintén használható hivatalosan a magyar
nyelv a román parlament döntése alapján, azokon a helyeken, ahol a magyar
lakosság össznépességre vetített aránya a 20 százalékot meghaladja. Kelemen
Hunor szerint az elmúlt húsz évben sokat demokratizálódott Románia, hiszen
1990-ben Marosvásárhelyen a hírhedt bányászjárás kirobbantója pontosan egy
kétnyelvű várostábla volt. Ma már a magyar nyelv használata és a kétnyelvű
helységnévtáblák kihelyezése nem okoz etnikai indíttatású villongásokat.
„Ukrajnában a határmenti, mintegy 100 kilométer szélességű sávban a magyar
lakosság aránya 50 százalék körül mozog. Az itt található falvakban, sőt még a
járások némelyikében is lehet magyarul ügyet intézni, de a városokban már nincs
esély a magyar szó megértésére, használatára” – nyilatkozta lapunknak Kovács
Miklós, a Kárpátaljai Magyar Szövetség elnöke. Ugyanúgy, mint a környező
országokban, a parlament itt is határozott arról, hogy a kisebbségi
nyelvhasználatot milyen lakossági aránytól tegye függővé. Míg a Kárpát-medence
legtöbb országában 10-20 százalék ez az arány, addig Ukrajnában 50 százalékot
kell hogy elérje a kisebbségi nyelvhasználathoz a magyar lakosság aránya. „Az
oktatás területén jelenleg a volt szovjet modellt alkalmazza Ukrajna, vagyis
alapfoktól középiskoláig, ahol igény van rá, magyar nyelven folyik az oktatás.
Hangsúlyozom, jelenleg” – tette hozzá Kovács Miklós. A hatalmon lévő kormány
ugyanis tavaly törvényt alkotott az egységes ukrán oktatás bevezetéséről, amit
egy éven belül kívánnak megvalósítani minden iskolában. Kovács Miklós szerint ez
a hír nem jutott el a magyar közvéleményhez, pedig a kormány intézkedése semmibe
veszi a kisebbségi jogok európai chartáját.
Szerbiában, ott, ahol elegendő számú magyar diák van, létezik magyar tagozat is
az iskolákban. Erre legkevesebb 15 tanuló esetén nyílik lehetőség – mondta
Mihályi Katalin, a Magyar Szó munkatársa lapunknak. A tömbmagyarság körében –
Szabadkán, Topolyán, Zentán – az iskolák létszámával nincs gond, azonban az
asszimiláció már itt is érezteti a hatását.
„Újvidéken is jóval több magyar él, mint ami egy iskolai osztály működtetéséhez
szükséges, de a vegyes házasságok (magyar-szerb), illetve a szülők
gondolkodásmódja inkább az, hogy ,,járjon a gyerek szerb osztályba”. Így az
egyetemen nem lesznek nyelvi nehézségei, meg tudja tanulni tökéletesen a többség
nyelvét, ami oda vezet, hogy sok magyar gyerek szerb osztályba jár” – jegyezte
meg az újságíró. A Bánát déli részén, a Szerémségben, ahol szórványban él a
magyarság, szintén gyakrabban íratják szerb osztályba a gyereket, hogy ne
kelljen a szomszéd községbe vagy a város másik végébe utaznia. Az iskolai
nyelvhasználat terén gond, hogy habár számos iskolában úgy írják ki az
igazgató személyére a pályázatot, hogy ismerje a környezet nyelvét, ha szerb az
igazgatói posztra jelölt, a kérvényében feltünteti ugyan, hogy tud magyarul, de
általában nem beszél magyarul és nem is ellenőrzik.
„Azokban a vajdasági városokban, községekben, ahol egy nemzeti kisebbség a
lakosság legalább 10 százalékát alkotja, hivatalos használatban van az adott
kisebbség nyelve. Ám az állami hivatalokban a nem magyar ajkú tisztviselők nem
beszélik a magyar nyelvet, ezzel szinte kényszerítik a szerb nyelv használatát”
– mondta a Magyar Szó munkatársa.
2008. 11. 07. (XII/45)
