hetilap

Ezt a tényt, legalábbis ezt állítják az illetékesek, a tűzszerészek nem
tudhatták, ezért a bomba vizsgálatához valóban le kellett zárni a területet. A
feladat nagyságát jól illusztrálja az az adat, hogy a rendőrök tízezer lakásba
csöngettek be és kérték meg az ott élőket, hogy hagyják el a lezárt területet. A
terület kiürítése után következhettek csak a tűzszerészek: először egy
parancsnok és két beosztottja ment be a területre.

Hajdú Gábor tűzszerészparancsnok a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy
másfél méterre kellett leásni a földbe, hogy kiderüljön: a megtalált SB 1000
aknahatású német repülőbomba korábban már hatástalanítva lett, azaz üres volt.
Bár a tűzszerészek röntgennel is vizsgálták a szerkezetet, a túl vastag fala
miatt ezt nem látták. A köpenyt elszállították a honvédség sződligeti
gyűjtőhelyére, ahol a továbbiakban „vashulladékként kezelik majd”.

Az országszerte megtalált második világháborús bombák mindössze két százalékáról
derül az ki, hogy már nem éles – fejtette ki Hajdú Gábor tűzszerészparancsnok a
Ferencvárosban talált robbanószerkezet kapcsán. Általában a megtalált második
világháborús bombák 98 százaléka éles, a maradékról derül csak ki, hogy már „elműködött”,
vagy a háborúban korábban hatástalanították. A második világháborúban
Magyarország hat hónapig volt hadműveleti terület és a fővárosban igen sok
stratégiai célpont volt, hidak, pályaudvarok, gyárak és repterek. Ilyen például
a ferencvárosi malom is, ahol a most megtalált robbanószerkezet volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek