Fotó:MTI
Bár a Fideszben a legtöbben azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy az MSZP
vezette kormány valahogy kihúzza 2010-ig, ennek ellenére a konzervatív párt már
most tudatos építkezésbe kezdett, hogy megnyerjék az üzleti elit támogatását.
Orbán Viktor többször találkozott a gazdasági élet szereplőivel, és nemcsak az
elkötelezett jobboldalinak tartott üzletemberekkel. Több találkozóját is úgy
szervezték meg, hogy semleges, illetve baloldali szakértőkkel is konzultálhasson
a volt miniszterelnök. (A megrögzött balosokat, illetve az MSZP-től függő
kapcsolatrendszerrel rendelkező üzletembereket azért mellőzték.)
Az ilyen rendezvényeken forrásaink szerint Orbán Viktor nagyon pragmatikus, és
egyáltalán nem ideologikus előadásokat tart, törekedve arra, hogy ne tűnjék
kioktatónak, vagy arrogánsnak. Az egyik ilyen konzultáció résztvevője úgy
fogalmazott a Heteknek, hogy szerinte Orbán tudatosan igyekszik ellenpontozni
Gyurcsány Ferenc „küldetéstudatos” és olykor kioktató stílusát. Orbán
együttműködőnek és befogadónak tűnik, törekszik arra, hogy ne gondolják róla:
kormányra kerülve a Vlagyimir Putyin által megvalósított sajátos (kvázi)
demokráciát vezetné be.
Bár a Fidesz gazdasági programjáról kevés konkrétum szivárog ki, az Index úgy
tudja, Orbán is a kiegyezés híve, és részletes beruházásbarát tervei vannak. Azt
szeretné elérni, hogy a befektetőknek kevesebb bürokratikus akadállyal kelljen
megküzdeniük ahhoz, hogy Magyarországon el tudják helyezni pénzüket. Az
engedélyeztetési rendszer leépítése és a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése
az állami kiadások csökkentésével is párosulna.
Vannak olyan tervek, amelyek szerint a versenyképesség megőrzése érdekében a
Fidesznek hozzá kell nyúlnia az önkormányzati rendszerhez, amely rengeteg pénzt
emészt fel feleslegesen. A még körvonalazódó elgondolás szerint csökkentenék az
önkormányzatok számát, akár a jelenlegi negyedére.
Orbán pillanatnyilag az egykulcsos adó híve, de a Fidesz-vezetés több tagja,
például Varga Mihály volt pénzügyminiszter a családi adórendszerre esküszik.
A Hetek értesülése szerint az is felmerült a Fideszben, hogy a társadalmi
kiegyezés érdekében akár baloldali szakértőket is bevonnának egy esetleges
Fidesz-kormányba, miként Nicolas Sarkozy tette Franciaországban. Az még nem
világos, hogy a Fidesz gazdasági programját melyik gazdasági iskolához tartozó
közgazdászkör írja, ráadásul ezek nem túlságosan kedvelik egymást. Ha a
közgazdász körökben a legnagyobb tekintélynek örvendő Járai Zsigmond
ex-jegybankelnök és Varga Mihály volt pénzügyminiszter, Fidesz-alelnök köre
„írhatja” a programot, akkor a Fidesz borítékolhatóan elnyeri az üzleti körök
támogatását is.
A pályára azonban – sportnyelven szólva – igyekszik felfutni a Matolcsy György
volt gazdasági miniszter mögött álló szakértői stáb, sőt még Széles Gábor
nagyvállalkozó, aki a saját tévéjében, az Echo TV-ben hirdetett gazdasági
programot. Forrásaink azonban nem sok esélyt jósolnak erre a szerepre Szélesnek,
aki látványosan igyekszik fideszes lenni.
Eközben az MSZP-ben egyre erő-teljesebb az elbizonytalanodás, hiszen a hétfői
parlamenti szavazások – mikor is leszavazták a kormány képviselőit –
bizonyították, hogy az SZDSZ támogatása nélkül csak üres szöveg a kisebbségi
kormányzás. Ősszel a költségvetés vitájánál így el fognak bukni, tehát valahogy
újra kell kötni a koalíciót, ami szinte elképzelhetetlen Kóka János pártelnökkel
– már amennyiben ő nyeri a megismételt választást. Fodor Gábor már deklarálta,
hogy elnöksége esetén megkezdené a tárgyalásokat a koalíció reparálására, de
tartalmi és személyi feltételei lennének. Már-már közszájon forog a parlamenti
folyósokon, hogy – összebeszélve az MSZP vezérkarral – bizonyára Gyurcsány
Ferenc „fejét”, azaz a miniszterelnök lecserélését követeli majd.
Az összeesküvés-elmélet szépséghibája, hogy Fodor ezt soha nem mondta: mindig
kellően homályosan fogalmazott ahhoz, hogy ezt legfeljebb csak bele lehessen
érteni. Másrészt stábjának tagjai is azt mondják, hogy egy ilyen liberális
ultimátumra (a Medgyessy Péter kikényszerített távozása és a
köztársaságielnök-választási fiaskó miatt) nem mondhatna igent az MSZP, miközben
egy kisebb „áldozatra”, miniszterek cseréjére igent mondhatna.
Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy Gyurcsány, aki tisztában van azzal, hogy
az MSZP vezérkarában már „megbukott”, így vele elképzelhetetlennek tartják a
fordulatot, egy putyini megoldáshoz nyúl. A Putyin–Medvegyev-váltáshoz hasonlóan
hátrébb lép, de ő marad a szocialisták politikájának irányítója. Azaz
megállapodik Fodor Gáborral, hogy egy külső, szakértő miniszterelnököt
válasszanak, a kezdeményezés élére áll, és eközben pártelnökként megőrzi a
befolyását.
Pozíciója miatt ugyanis az MSZP-n belülről nem tudják leváltani a
miniszterelnököt. Pontosabban leváltani könnyű, de Gyurcsány konstruktivitása
híján, új kormányfőt állítani szinte lehetetlen. Ez esetben viszont egy biztosan
elvesztett előrehozott választások elé nézne az MSZP.
A miniszterelnök környezetének az az álláspontja, hogy már őszre látványosan
javulnak a gazdaság mutatói, növekednek a reálbérek, és az MSZP már túljutott a
népszerűtlenségi mélypontján – tehát, Gyurcsány marad.
Az MSZP önkormányzati köreiből érdekes módon hallani olyan véleményeket,
miszerint kedvező lenne számukra egy előrehozott választás. Ugyanis ez esetben a
kormányra kerülő Fideszből való kiábrándulás és népszerűségvesztés még a 2010
októberére várt önkormányzati választások előtt megtörténne, tehát maradna esély
arra, hogy a szocialisták választásokat nyerjenek a városokban, amire a
jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint semmi remény nincs.
2008. 05. 21. (XII/21)
