A „zöld ombudsmani” poszt létrehozását ugyan megszavazták a képviselők, de (a
parlamenti pártok és Sólyom László köztársasági elnök közötti presztízsharc
miatt) a mai napig nem sikerült betöltetni a posztot, míg a tanácsról a napokban
folytak le az utolsó viták, és két hét múlva fog sor kerülni a zárószavazásra.
Azonban meglepetés nem várható, hiszen Szili Katalin házelnök vezetésével mind
az öt párt támogatja az elképzelést.
Katona Kálmán, aki maga is előterjesztője a javaslatnak, a tanács lényegéről
elmondta, hogy „minden parlamenti döntést át kell, hogy ellenőrizzen a
fenntarthatóság szem-pontjából, hogy megfelel-e azoknak az elvárásoknak, hogy
legyen a gyermekeinknek, unokáinknak is valamije”. Az MDF-es politikus
hozzátette, hogy meg kellene tanulni a döntéshozóknak úgy tekinteni a
jogszabályokra, hogy belelássák azt az ökológiai lábnyomot, ami minden döntésnél
újra és újra keletkezik.
A szervezet nagyon széles társadalmi bázison alapszik, a tudománytól a civil
szférán keresztül a politikai szereplőkig mindenki benne van, így nagyon sok ügy
tud majd becsatornázódni a megfigyelésekbe – egészítette ki a Heteknek az
elképzeléseket Velkey Gábor. A törvényjavaslat SZDSZ-es előterjesztője szerint a
jövő nemzedéke ombudsman és ez a szervezet két, egymást erősítő jogi intézmény.
„Míg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a döntések előtt fogalmaz meg
észrevételeket és próbálja meg a döntéshozókat abba az irányba lökdösni, hogy
vegyék figyelembe ezeket, így inkább egy stratégiaképző, általános szerepe van,
addig a zöld ombudsman konkrét, állampolgári ügyekben dönt és lép a
jogosítványainak megfelelően” – tette hozzá Velkey.
Katona Kálmán szerint is érdekes, hogy ezekben a kérdésekben egyetértés van a
pártok között, elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a jövő nemzedéke ombudsman
kapcsán tapasztalt egyetértés hozta meg az étvágyat egy ilyen nagyobb fogásra,
mint a tanács. „Talán most érett meg a helyzet. A társadalmi mozgások, a
kommunikáció a világban azt eredményezik, hogy egyre jobban érezzük a bőrünkön,
és a parlament is érzi, hogy ezek szükséges lépések. Jó lenne, ha a szegénységet
vagy a cigánykérdést is így érezné, de ez egy kegyelmi állapot, amit ki kell
használni” – nyilatkozta a környezetvédelmi bizottság elnöke lapunknak.
A széles társadalmi bázist a delegálók köre jelzi, egy-egy tagot küldhetnek a
parlamenti pártok képvi-selőcsoportjai, három tagot delegálhat a Magyar
Tudományos Akadémia, két-két tagot a gazdasági kamarák, az egyházak, a
szak-szervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a
szociális ügyekkel, illetve egészségüggyel foglalkozó civil szervezetek, a
nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a környezet- és természetvédő civil
szervezetek, a réteg- és korosztályi civil szervezetek és az oktatási és
kulturális civil szervezetek. Emellett egy-egy tagot delegálhat a Műszaki és
Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Rektori és Főiskolai Tanács is.
A szervezet elnöke a mindenkori házelnök lesz, ami Katona szerint feltételezi
azt is, hogy házelnök csak környezettudatosan gondolkodni képes politikus
lehessen. Az így létrejövő 30-35 fős tagságnak csak kis része politikai szereplő,
így ha a társadalom részéről érkezik valamilyen kérés, akkor azt még ők sem
képesek megvétózni, mivel a döntések kétharmados többséggel születnek a
tanácsban – hangsúlyozta Velkey, majd kiemelte, hogy „a tagok semmilyen
díjazásban nem részesülnek, sőt, a titkársági feladatokat is a parlamenti
apparátus látja majd el. Szerinte azonban egy nagyon érdekes kísérlet, hogy a
gyakorlatban mennyire fogja a politika szétnyírni a kezdeményezést – mint ahogy
mindent szétnyír – vagy pedig valóban hosszú távú célokban lehet együttműködés”.
2008. 05. 09. (XII/19)
