Fotó: Somorjai László
A Gellért Szálló egyik dísztermében megrendezett esemény, sorstársaival
ellentétben nem fulladt érdektelenségbe. Sőt! A tolongás még a kezdeményezőket
is annyira meglepte, hogy aki csak mikrofonhoz jutott az elnökségi asztalnál,
további tudósítások tucatjaira biztatta a média megjelent képviselőit. Így
például Semjén Zsolt KDNP-elnök is kifejezte, hogy a majdani protestáns műhely
megalakításakor hasonlóan élénk figyelemre számít.
Tisztázta továbbá, hogy csoportjuk tevékenysége politikai természetű,
társadalomfilozófiai, és a politikailag is sokszínű magyar zsidóság egyik
autentikus színfoltjaként tekintenek tagjaikra. Hogy bejelentésükkel egy, a
hazai zsidóságon belül dúló kompetenciavita kellős közepén találták magukat,
azzal is érzékeltette: üdvözli az erről szóló tabudöntögető vitát, és nem
titkolt céljuk, hogy a konzervatív nézeteket valló izraelitáknak a
kereszténydemokráciával mutassanak új irányt, persze a „közös örökség” alapján.
Szándékukban áll olyan zsidó társadalomfilozófiai alapművek kiadása és
konferenciák szervezése, melyek társadalmi viták generálására képesek.
Semjén Zsolt végezetül azon „bátor barátait” köszöntötte, akik „nem féltek
felvállalni” a műhely megalakítását. Miért is kell egy ilyen lépéshez bátorság?
Szerinte azért, mert biztosra vehető a szélsőjobb és a politikailag
ellenérdekeltek agresszív támadása.
„Ismerem már őket. Bár hazánkban a tényleges szélsőjobb egy marginális jelenség,
rendre tapasztalni, hogy egy ilyen rendezvény után a zsigeri antiszemiták
nekilátnak címkézni: a KDNP zsidó befolyás alá került” – fejtette ki lapunknak
az elnök, hozzátéve, hogy a támadók másik csoportját azok képezik, akiknek
egyfajta politikai bizniszt jelent, ha az egész magyar zsidóság szövetségeseként
tekintenek rájuk. A politikus szerint az ő érdekeiket sérti, ha konkurens
ideológiai irányzatok is ilyen törekvéssel lépnek a nyilvánosság elé.
A pártelnök ugyan nem említett sem neveket, sem szervezeteket, megalapozottá
tette azonban gyanúnkat Weisz Péter, az egyelőre tizenhárom tagot számláló
műhely szóvivője, akitől a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
(Mazsihisz) és a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Országos Szövetsége már jóval a
sajtótájékoztató előtt elhatárolódott. Szerintük ugyanis Weisz csak
magánemberként vehet részt ezen akcióban, és a baráti szövetséget semmi szín
alatt nem képviselheti.
„Hazudnak, amikor azt állítják, hogy nem vagyok alelnök, mert a legnagyobb
vidéki szervezetnek Debrecenben még mindig én vagyok az alelnöke” – reagált a
közleményre lapunknak a szóvivő, és azt is feltárta, hogy szerepvállalása miatt
főleg a Hajdú-Bihar megyei SZDSZ alelnöke támadja. Bevallása szerint leginkább
az zavarja, hogy olyanok akarják az egyik, most is regnáló parlamenti párt
soraiban ülők közül zsidóságában megvédeni, akik 1983-ban cionista izgatásért
letartóztattatták. „Zsidó vallású magyar állampolgárként szuverén jogom azon az
oldalon politizálni, ahol én akarok. Így akár konzervatív-keresztény oldalon is”
– vallja Weisz, és szomorúnak tartja, hogy Magyarországon attól lesz antiszemita
a zsidó szó használója, hogy melyik oldalon ül a parlamentben.
A Mazsihisz két okból sem vesz részt a kezdeményezésben. Egyfelől azért, mert
mint elnökük, Feldmájer Péter elmondta: „semmilyen párttal nem kívánnak
együttműködni”, másfelől pedig mert Semjén Zsolt a mai napig nem kért bocsánatot
tavaly őszi parlamenti felszólalása miatt.
2007. szeptember 10-én a KDNP elnöke azt a kérdést tette fel a T. Házban, hogy
jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika „mintegy túszként löki maga elé
a Schwarcz bácsit és a Weisz nénit”, majd beszéde végén Scheiber Sándor néhai
főrabbit idézve kijelentette: „az Örökkévaló mentse meg a magyar zsidóságot
attól a mentalitástól, amelyet az jellemez, hogy ha van konjunktúra, akkor van
pajesz, ha pedig nincs konjunktúra, akkor nincs pajesz”.
Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke elmondta lapunknak, hogy
mivel a magyar társadalomban fixa ideák vannak a tekintetben, hogy a hazai
zsidóság milyen politikai irányultságú, szervezetükkel azt kívánják
demonstrálni, ez a tézis téves előfeltevéseken alapul.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »