Első látásra úgy tűnt, szerencsétlen lépés volt Sólyom László előzetes
tájékoztatása nélkül nyilvánosságra hozni Horn Gyula tervezett állami
kitüntetését, mert a köztárasági elnök vétója kínos helyzetbe hozta a korábbi
miniszterelnököt.
Mint ismert, a kitüntetést Gyurcsány Ferenc kezdeményezte Horn 75. születésnapja
alkalmából a külügyminiszterként, majd kormányfőként játszott pozitív szerepe
miatt. A kitüntetés terve azonban előbb jutott a nyilvánosság elé, mint a hír,
miszerint Sólyom László köztársasági elnök Horn 1956-os tevékenysége és a
forradalommal kapcsolatban tett közelmúltbeli kijelentése miatt
(„karhatalmistaként a bűnözőkkel szemben védte a törvényes rendet”) nem hajlandó
kitüntetni Hornt. (Az Alkotmánybíróság megállapította: a köztársasági elnök
jogosult ilyen döntés meghozatalára.)
Az MSZP-n belül azóta is vita zajlik, hogy mi is történt valójában. Egyes
vélemények szerint tudatos akcióról van szó: Gyurcsány tisztában volt vele, hogy
Sólyom elvi okokból nem lesz hajlandó kitüntetni Hornt, ám azzal, hogy Sólyom
mindezt a nyilvánosság előtt volt kénytelen bejelenteni, sok baloldali szavazó
szemében ellenszenvessé vált, illetve fokozta a személyével kapcsolatos eddig is
meglévő ellenérzést.
Ezek után került sor Horn születésnapi partijára háromszáz meghívott – köztük
Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár és Hans- Dietrich Genscher korábbi
német külügyminiszter – részvételével. Az esemény egyik hozadéka – vélték
forrásaink –, hogy üzentek általa a Kádár-rendszerre nosztalgiával emlékező
kisemberek alkotta szavazórétegnek: számukra Horn a mai napig a baloldal egyik
„ikonja”, így az ő ünneplése egyben a nevezett réteg megbecsülésének üzenetét is
közvetíti.
Az „akció” harmadik eredménye pedig az volt, hogy nyilvánosan „nyugdíjazták”
Hornt. Tény, hogy a korábbi miniszterelnök szó szerint ingatag fellépése,
valamint a végére összefüggéstelenné vált beszéde (Gyurcsánynak kellett szelíden
beléfojtania a szót, majd lekísérnie a színpadról) meggyőzhette a jelenlévőket:
Horn Gyula immár végképp a múlt.
A nénikéjét
Mihail Gorbacsov szerint Kádár történelmi szerepét nem értékeli megfelelően
Magyarország. Az egykori pártfőtitkár Horn Gyula születésnapi ünnepségén többek
között azt is mondta, hogy 1956-ot „nem lehetett megúszni a szovjet bevonulás
nélkül”, de „szerencsére akadtak olyan emberek, akik kihúzták a bajból az
országot”, amely ezután szépen fejlődött, demokratizálódott, és már EU-tagállam.
Horn Gyula egy nappal korábbi, a Die Welt című német lapban megjelent
interjújában továbbra is kiállt amellett, hogy pufajkásként a törvényes rendet
védte. „Azt kellett biztosítanunk, hogy Budapesten rend legyen, az emberek ki
merjenek menni az utcára” – nyilatkozta. Horn szerint, ha „a pufajkások” a
forradalom leverése után nem segítenek a közrend helyreállításában, akkor „sokan
ma nem lennének itt”.
Horn ünnepi beszédében Sólyomra utalva azt mondta: „Higgyétek el, hogy akad
olyan éjszaka, hogy nem akarjátok elhinni, ahol róla álmodom. Hogy a jó izéjét,
nénikéjét!”
Az SZDSZ elhatárolódott mind Gorbacsov, mind Horn – szerintük „1956-ot gyalázó”
– kijelentéseitől.
2007. 07. 12. (XI/28)
