Fotó: Somorjai L.
A kora délutáni időpont és a borús időjárás sem tartotta vissza a
helybélieket attól, hogy stílusosan fúvós zenekarral sirassák el a Békés és
Murony közt közlekedő motorvonat végső útját. Laci bácsi, aki ezer szállal
kötődik a vasúthoz 1965-ben a két település közt közlekedő szerelvényen
ismerkedett meg későbbi feleségével, Rózával. Egy könnycseppet morzsol el, úgy
hogy az unoka ne lássa, majd egy nehéz kérdést tesz fel: vajon mit hoz még
nekünk a „Gyurcsány meg a Kóka vegyes páros”. Mögülünk egy testes asszonyság
replikázik rögtön, hogy „vért, verítéket és könnyeket”. Bár a politika a
hivatalos részben nem kapott szerepet, de a tömött kocsiban mindenütt ott
lappang, érezni, elég egy szó, és kitör az elitellenes tornádó. De a nosztalgia
erősebb, mindenki a szépre emlékezik, na meg bízik a jövőben.
Izsó Gábor, Békés polgármestere beszédében is hitet tett amellett, hogy a
szárnyvonal története ezzel a szombati nappal nem ér véget. Beruházások és
fejlesztések segítségével mindent megtesznek azért, hogy Békés ismét elérhető
legyen majd az 1883-ban átadott járat segítségével, amely jövőre ünnepelte volna
fennállásának 125. évfordulóját.
A járatra akkora volt az érdeklődés, hogy sokan nem is fértek fel rá. Nagy
Józsefnek, a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány kurátorának viszont szerencséje
volt. Élő lexikonként sorolja az adatokat: a Szolnok–Szajol–Arad vasútvonal
eredetileg érintette volna Szarvast és Békést is, ám a két település népe a
1800-as évek közepén vasvillával kergette el a kitűzést végző mérnököket. A
mostaniak viszont már ennek az alig tíz perces útnak az elvesztésén is úgy
bánkódnak, mintha egy életet utaztak volna végig az utolsó vonattal.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium intézkedése összesen 474 kilométer
rendkívül kihasználatlan vasútvonalat érint, melyeken az esetek többségében
mindössze 5-10 ember utazott. Állítólag mintegy kétmilliárd forintos
megtakarítást sikerült így elérni. Fónagy János fideszes országgyűlési
képviselő, az Orbán-kormány közlekedési minisztere annak ellenére nevezte
gazdaságilag indokolatlannak a tárca döntését, hogy praxisa idején még 1000
kilométer vasút leállítását javasolta, és további 3000 vasútvonal helyzetét
kívánta megvizsgálni.
2007. 03. 09. (XI/10)
