Egyre több a csonka család

Gyerekek a Parlament előtt. Minden harmadik vadházasság "gyümölcse" Fotó: Somorjai L.

A megdöbbentő arányt a demográfusok hazai viszonylatban történelmi csúcsként emlegetik. A házasságon kívüli születések számának megugrásában az egzisztenciális nehézségek, a házasodási kedv megcsappanása, a magas válási arány és az élettársi kapcsolat térhódítása egyaránt közrejátszik. Földházi Erzsébet szociológus szerint létező és valószínűleg erősödő jelenség, hogy egy egyedülálló nő tudatosan vállal párkapcsolat nélkül gyereket. A tendenciát Nyugat-Európában jól ismerik, Kelet-Európában is létezik, de konkrét adatokkal nem rendelkezünk róla. A tapasztalatok szerint azonban a magyar nők nem szívesen vállalnak egyedül gyermeket, már csak anyagi okokból sem – ilyen esetben inkább az a jellemző, hogy a babát elvetetik. A gyerekek többsége tehát párkapcsolatban fogan, de az élettársi kapcsolatok bomlékonysága miatt kérdéses, hogy a születéskor lesz-e apa a közelben. 1996-ban végeztek a KSH NKI keretén belül egy vizsgálatot akkortájt házasságon kívül szülő nők körében. A megkérdezett anyukák zöme élettársi kapcsolatban élt, és jó egytizedük mondta azt, hogy társ nélkül akarja felnevelni gyermekét, de ennek tényleges okait – Pongrácz Tiborné demográfus szerint – nehéz megállapítani. Az élettársi kapcsolatok elég labilisak, megbízhatatlanok, egy szülésnél utólag nehezen bizonyítható, hogy kezdettől fogva szándékos volt-e a társnélküliség.

Szándékos vagy sem, a fejlett országokban korjelenség az egyszülős családok problémája. Ennek következtében gyermekek egyre nagyobb tömegei nőnek fel apa nélkül: a 2001-es népszámlálás adatai szerint hazánkban ma minden hetedik 15 év alatti gyerek egyetlen szülővel él, ami nem kis terheket ró magára a társadalomra is. Az egyszülős családok körében a jövedelmi szegénység kockázata az átlagosnak (12,4 százalék) a háromszorosa.

Házasságon kívüli születések az EU-ban