"Ez a bejelentés a legfontosabb hír a köztársaság kikiáltása óta az 1944 és 1990 közti múlt megismerhetőségének esélyeiről. Bátor és merész döntés" – így foglalható össze több nyilvánosságpárti történész és kutató véleménye a tavaly decemberi, Gyurcsány Ferenc és Hiller István nevéhez köthető, ügynökkérdésben tett bejelentés kapcsán. A kormányfő és a szocialista pártelnök arra tettek ígéretet, hogy kezdeményezik: az állampolgárok korlátozás nélkül megismerhessék és a nyilvánosság elé tárhassák azokat az 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett állambiztonsági iratokat, melyeket most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezel.
A parlament hosszas vajúdás után májusban elfogadott egy, amúgy vitatott minőség? törvényt, de a szocialisták által a jogszabály működéséhez elengedhetetlennek tartott alkotmánymódosítást nem szavazták meg kellő számban a képviselők. Az MSZP a Fidesz képviselőit tette felelőssé, míg az ellenzéki párt álláspontja szerint olyan módosítást nyújtott be a kormány, amelynek ellenzéki leszavazása várható volt. Végül a szocialisták maguk kérték, hogy Mádl Ferenc a jogszabály aláírása előtt kérjen normakontrollt.
A köztársasági elnök a héten megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak az említett törvényt, mivel álláspontja szerint a törvény több szabálya is ellentétes az Alkotmánnyal. Szerinte az új törvény által bevezetni kívánt módosítás révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága. Ezeket az adatokat a jövőben bárki korlátozás nélkül megismerhetné. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint a Medgyessy Péter által életre hívott úgynevezett Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis megfelelő alkotmányos indok nélkül, következésképp szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az "információs kárpótláshoz") nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára.
A köztársasági elnök ugyanakkor azt a kérdést is felvetette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően.
A köztársasági elnök alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosít a nyilvánosságra hozatallal érintett személyek számára megelőző, hatékony és érdemi jogorvoslatot.
Varga László történészt nem érte meglepetésként, hogy az ígéretek ellenére a mai napig nincs ügynöktörvény, mert számára már a parlamenti viták során is érezhető volt, hogy a két párt arra játszik, hogyan varrja a másik nyakába a mindkettő által előre "sejtett" kudarcot. Az, hogy az MSZP felszólította Mádl Ferenc köztársasági elnököt a törvénytervezet felülvizsgálatára, több mint árulkodó – tette hozzá.
Szerinte a fő probléma továbbra is az, hogy a szolgálatok kezében van annak a kérdésnek az eldöntése: mely ügynökök/érintettek neve kerülhet nyilvánosságra, és kik azok, akik érintettségük ellenére megússzák a nyilvánosságot. Varga szerint a történészszakma készül a birtokában lévő adatok nyilvánosságra hozatalára, mert hisz abban az – egyébként az Alkotmánybíróság által is deklarált – elvben, mely szerint a tudomány szent és sérthetetlen.
2005. 06. 17. (IX/24)
