A törvényjavaslat jövő hétfői zárószavazása után a szocialista és a szabad demokrata frakció közös levélben kéri meg Mádl Ferenc államfőt, éljen azzal a jogával, hogy a törvény kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság alkotmányossági kontrollját kéri. Így a koalíciós politikusok szerint kiderülhet, hogy lehet-e alkotmánymódosítás nélkül, a történeti levéltárról szóló törvény módosításával hozzájutni a múlt dokumentumaihoz.
Lendvai Ildikó szerint a hétfői szavazás után kiderült az, mely pártok érdekeltek a múlt alkotmányos körülmények között való megismerésében, és melyik az, amely blokkolni akarja a dokumentumok feltárását. A Fidesz-frakció egyhangúan és egységesen nemet mondott a múlt alkotmányos körülmények között való megismerésére – tette hozzá.
Lendvai Ildikó elmondta, az alkotmánymódosítást kétszer is benyújtották. Az első szavazás azért volt sikertelen, mert a Fidesz-frakció csak kisebb része szavazott – közölte, majd hozzátette: ezért nyújtották be újból a javaslatot. Mint mondta, bíznak abban, hogy a köztársasági elnök eleget tesz a két frakció kérésének, hiszen az államfőnek is fontos kell, hogy legyen az a cél, amit ezekkel a törvényekkel kitűztek.
Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese azt mondta, az SZDSZ tizenöt éve szorgalmazza ennek az ügynek a rendezését. Közölte: alkotmányossági szempontból viták voltak a két koalíciós párt között, a Fidesz azt az álláspontot képviselte, hogy szüksége van alkotmánymódosításra, ezért a fideszes képviselők nem szavazatára más magyarázatot nem lehet találni, mint azt, a párt nem akarja, hogy az ügynöktörvény hatályba lépjen.
A Fidesz arra emlékezetett, hogy a jogalkotási munkáért a kormány és az Igazságügyi Minisztérium felelős, ezért nekik kell tudniuk, hogy a javaslat alkotmányos-e vagy sem. A kormány és a szaktárca nem bújhat ki a felelősség alól, azzal, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak az ügyben
Demeter Ervin, a Fidesz szakpolitikusa úgy érvelt: a szocialisták az ügynöktörvénnyel kapcsolatos alkotmánymódosítási javaslatukkal is korlátozták volna a nyilvánosságot, hiszen arra kértek felhatalmazást, hogy egy feles törvénnyel egyes személyek adatait nyilvánosságra lehessen hozni, másokét ne. Emellett leszavazták a Fidesz azon javaslatát, amely az Alkotmány keretei között lehetővé tette volna a pártállam titkos iratainak teljes nyilvánosságra hozatalát – emlékeztetett. A Fidesz támogat minden olyan intézkedést, amely a közélet tisztaságát szolgálja, éppen ezért a parlamentben meg fogja szavazni az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárára vonatkozó törvényjavaslatot – nyilatkozta az ellenzéki politikus.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »