Csonka Gyula Fotó: S. L.
Csonka Gyula 500 ezer forint nem vagyoni kártérítést nyert első fokon, mert bebizonyosodott: a Dagályőr Kft. pusztán cigány származása miatt nem volt hajlandó alkalmazni recepciósként.
Csonka először tavaly jelentkezett a cég álláshirdetésére, de akkor indoklás nélkül küldték el. Idén újra próbálkozott: "Amikor felhívtam a megadott számot, nem tudtam, hogy ez egy olyan cég, ahonnan egyszer már elküldtek, mivel az elmúlt négy évben nem volt rendes munkám, így mindennap felhívtam egy csomó álláshirdetést."
Valószínűleg a cég munkatársa sem tudta, kivel beszél, ugyanis behívta a fiatalembert a központjukba. "Amikor a titkárnő meglátott, azt mondta, ne is töltsek ki kérdőívet, mert nem vesznek fel." Az ügyvezető igazgató is előkerült, és közölte Csonkával, roma származása miatt nem alkalmazza, ugyanis az a cég, melynek irodaházába keresnek recepcióst, kikötötte: cigányt nem kérnek.
A jelenet három további – nem roma – jelentkező jelenlétében játszódott le, és mint Csonka fogalmaz, "igencsak megalázó volt".
A fiatalember a Munkaügyi Felügyelőséghez fordult, amely a cégnél lefolytatott vizsgálat során megállapította a jogsértést, és 100 ezer forint bírságot rótt ki. Csonka ezek után az Antidiszkriminációs Jogvédő Hálózat segítségével munkaügyi pert indított a Dagályőr Kft. ellen.
"Mindössze egy tárgyalás volt, ahol a munkaadó elismerte, hogy származása miatt nem alkalmazta a fiatalembert, így megnyertük a pert" – mondta Borovszky Tímea, Csonka ügyvédje.
Az alperes védekezése azon alapult, hogy Csonka elutasítása négyszemközt történt, ezért nem okozhatott olyan mérték? lelki sérelmet, amely indokolná a pénzbeni kártérítést.
"Mi állítottuk, hogy nem négyszemközt zajlott az ominózus beszélgetés, a lényeg azonban nem is ez, hanem a származás miatti hátrányos megkülönböztetés, amit az alperes sem tagadott" – tudtuk meg az ügyvédnőtől, aki magyarázatképpen hozzátette: a jogsértés az elkövetéstől számít jogsértésnek, nem pedig attól, hogy tudomást szerez-e róla bárki.
"Természetesen fellebbezünk, de a jogerős ítélet előtt nem kívánok nyilatkozni" – hárította el megkeresésünket Davcsó Károly, a Dagályőr Kft. ügyvezető igazgatója. Annyit azonban elmondott, véleménye szerint a hatóságok példát akarnak statuálni Csonka ügyével, és cége ennek a törekvésnek vált áldozatává.
A per során az alperes részéről a Csonka elutasításakor közölt indok is elhangzott: a Dagályőr Kft. fővállalkozója állítólag nem enged cigány recepcióst irodaházába.
"Jelenleg itt sem dolgozik roma őr, és szerintem nem is fog – mondta egy találomra megszólított biztonsági ember az egyik legnagyobb budapesti bevásárlóközpontban. – Abba, hogy a mi cégünk kit vesz fel, nem avatkozik bele a »ház«, de ha az üzlettérben meglátnának egy romát, biztos, hogy azonnal jeleznének" – vélekedett a férfi, indoklásképpen pedig hozzátette: az egyik cigány származású, kifogástalan munkát végző takarítót fél év után indoklás nélkül küldték el, "persze mindenki tudta, hogy a származása miatt".
"Ez egy »kirakatállás«, romáknak esélyük sincs" – állította egy másik őr. Tapasztalatai szerint viszont igenis van ok a megkülönböztetésre, nem alaptalan, amikor egy cigány biztonsági őr láttán a "kecskére bízták a káposztát" gondolata ötlik fel: "Korábbi munkahelyemen két cigány származású őrrel dolgoztam egy építkezésen, de a két srác megbukott: lopás közben tetten érték őket."
Kérdésemre, hogy vajon az üzletközpontban is a romákkal akad-e több problémájuk a biztonságiaknak, az őr elmondta: az általa védett műszaki üzletbe "be se jönnek, tudják, hogy azonnal rájuk mozdulna a kamera és mi is". A plázatolvajok legtöbbje egyébként 40-50 év közötti, jómódú magyar nő – tette hozzá.
Az Antidiszkriminációs Jogvédő Hálózat tavaly 28 esetben indított pert származási alapon történt hátrányos megkülönböztetés miatt, ebből öt volt munkaügyi eset – tájékoztatott Furmann Imre, a szervezet vezetője.
A tényleges jogsértések száma azonban ennél lényegesen több, évente akár ezer is lehet, ám a legtöbb sértett nem fordul jogorvoslatért. "A megkülönböztetések között a munkaügyi a legcsúnyább fajta, ugyanis a társadalomban eleve ott él a »nem szokta a cigány a szántást« előítélet, közben pedig éppen olyan embereket küldenek el, akik dolgozni akarnak" – mondta Furmann. Az általa vezetett szervezet egyébként nemcsak jogi képviseletet biztosít a károsultaknak, hanem különböző módon igyekszik tetten érni a faji alapú megkülönböztetést. Az egyik módszerük, hogy "próbajelentkezőket" küldenek a meghirdetett állásra vagy akár egy szórakozóhelyre: két hasonló korú, hasonló iskolai végzettségű, sőt öltözködésben is hasonló illetőt, akik közül az egyik roma, a másik nem. Gyakori tapasztalat, hogy a másikkal mindenben megegyező "paraméterekkel" rendelkező romát küldik el a munkahelyről, vagy – "tagsági igazolvány híján" – nem engedik be a szórakozóhelyre.
"Nálunk a szakképesítés és az ápoltság a munka feltétele, ha valaki megfelel ennek, a főnökeim nem utasítják el – mondta az említett bevásárlóközpontban üzemelő marcipánüzlet eladója –, a másik boltunkban dolgozik is roma származású hölgy, nagyon aranyos." Felvetésemre, miszerint a bevásárlóközpont 40-50 boltjából egyetlenegyben sem láttam cigány eladót, érdekes szempontot említett: "A roma nők közül nagyon kevesen állnak munkába. Volt két roma osztálytársam, akiket 11 évesen kivettek az iskolából, mert férjhez adták őket. Utána jöttek a gyerekek, a család mellett meg már nemigen vállalnak állást."
A "cigány munkanélküliség" mérését jelenleg nem teszik lehetővé a jogszabályok. Mivel a népszámlálási adatfelvételkor is az minősül romának, aki annak vallja magát, sem
a magyarországi cigányság, sem a munkanélküli romák létszámáról nincsenek pontos adatok. Az utóbbiak arányát egy 1993-ban készült, Kemény István által jegyzett felmérés 65 százalékban állapítja meg. Az okok között az iskolázatlanság, a hátrányos – kevés munkalehetőséggel bíró – lakóhely, valamint a romák által jellemzően – például az építőiparban – betöltött állások tömeges megszűnése szerepel.
Csonka Gyula esete bizonyítja, negyedik okként a faji előítélet is szerepet játszik a cigány munkanélküliségben. "Az elmúlt négy évben voltam feketemosogató, utcaseprő, munkanélküli, és nagyon untam már, hogy a szüleim tartottak el. Esti gimnáziumba járok, érettségizni fogok, a képzettségemnek megfelelő munkát szeretnék " – mondta a fiatalember, aki egyébként kész csodának tartja, hogy ügyében – még ha nem is jogerősen – kedvező ítélet született.
A cigányokkal kapcsolatos előítéletekkel kapcsolatban Csonka ugyanakkor úgy véli, azoknak "természetesen van alapjuk. Én azonban ahhoz a 30-40 százalékhoz tartozom, akik akarnak dolgozni, és nem vállalom, nem is vállalhatom a felelősséget azért a 60-70 százalékért, akik miatt élnek az előítéletek".
(Lapzártánkkor kaptuk a hírt, mely szerint a Török Security állást ajánlott Csonka Gyulának.)
2004. 10. 29. (VIII/44)
