"A közpolitikai intézet kifejezés jobb megértéséhez először azt szeretném tisztázni, hogy mi az, ami nem tartozik a feladataink közé: nem foglalkozunk pártpolitikával, nem vagyunk civil jogvédők, nem vagyunk lobbiszervezet, illetve nem az állam által fenntartott tudományos intézet vagyunk" – kezdete sajtótájékoztatóján Majtényi László, az új intézet elnöke. Ezt követően hozzátette: "tevékenységünket leginkább úgy lehetne összefoglalni, hogy a politikai döntéshozókat szeretnénk rávenni, hogy tegyenek meg valamit, amit eddig nem akartak, vagy nem gondoltak rá, illetve ne tegyenek meg olyan dolgokat, amit meg akartak." Ennek értelmében az intézet három fajta alaptevékenységet fog folytatni. Fontos politikai kérdésekben állásfoglalásokat tesz, nyilvános rendezvények keretein belül a nagyközönséghez, a demokratikus politikai közösség egészéhez fordulva felhívják a társadalom és kormányzat figyelmét egyes fontos kérdésekre. Másodszor: konkrét közpolitikai javaslatokkal, háttértanulmányokkal közvetlenül a politikai döntéshozókhoz fordul, hogy a felmerülő szabályozási, törvényalkotási kérdésekben javaslatokat tegyen. Végül: hosszabb távú kutatásokat, felméréseket végez a demokratikus köztársaság egyes intézményeinek (bíróságok, önkormányzatok, rendőrségek), vagy közszolgáltatásainak (oktatás, egészségügy, kultúrafinanszírozás) állapotáról, és az ezekkel kapcsolatos szakmai-politikai viták látókörét igyekezne tágítani.
Mint Majtényi László hangsúlyozta, minőségi és egyben független intézetként kívánnak működni. "A különböző világnézeti álláspontú kormányok azért tekintsenek bennünket lehetséges partnerüknek, mert állásfoglalásainknak súlya van, nem pedig azért, mert az elvárt válaszokat adjuk." Egyben azt is kiemelte: az intézet a klasszikus liberális értékek mentén kíván tevékenykedni, ám kész együttműködésre mindazokkal a szervezetekkel, egyénekkel, amelyek vagy akik "más világnézeti alapállásból, más hangsúlyokkal tevékenykednek az állampolgári egyenlőségen alapuló demokratikus Magyar Köztársaság sorsának jobbításán". A finanszírozással kapcsolatban az elnök újságírói kérdésre elmondta, a Soros Alapítvány egyszeri, 500 ezer dolláros támogatással segítette az intézet megalakulását, a jövőben azonban a különféle szolgáltatásokért járó díjazásokból kívánják magukat fenntartani. Példaként említette, hogy egy vállalkozó azzal kereste meg őket, készítsenek hatástanulmányt arról, miként fogja a cégét érinteni az Európai Unióhoz való csatlakozás. Tervezett kutatási tárgyaik között található még többek között a kisebbségi képviseletek jelenlegi helyzete, a pártfinanszírozás, különféle intézmények (például egyetemek) hatékonyságának összehasonlítása, vagy a bírói függetlenség kérdésének vizsgálata.
2003. 02. 14. (VII/7)
