Orbán Viktor a Pesti Polgár Partyn. Honszkeptikus Fotó: MTI
A parlamentben azonnal éles vita kerekedett. Áder János nehezményezte, hogy az MSZP politikusai félremagyarázzák a volt kormányfő szavait. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette: azt akarják, hogy csatlakozzunk az EU-hoz, de nem mindegy, milyen áron. Áder szerint Orbán azt mondta, javítani kell az uniós versenytársakkal szemben a gazdák, a kis- és középvállalkozók helyzetét. Visszautasította azt a feltételezést, hogy a Fidesz veszélyeztetné az ország csatlakozását. Majd hozzátette: háromszázalékos béremeléssel nem lehet az uniós bérekhez felzárkózni.
Kovács László szokatlanul élesen fogalmazott: a Fidesz verhetetlen önsorsrontásban, az ország jövőjének veszélyeztetésében, hazudozásban és cinizmusban. Nem erős, hanem versenyképes országként kell csatlakoznunk Európához, és a száznapos program egy ilyen ország csatlakozását biztosítja megfelelő szociális feltételekkel – jelentette ki Kovács.
Orbán kijelentései azonban nemcsak a kormányoldalon keltettek megütközést, hanem a szövetséges MDF soraiban is. "El nem tudom hinni, hogy egyes híradások pontosan közvetítették Orbán Viktor szavait az uniós csatlakozás feltételeiről. Tizenkét éve rendületlenül dolgozunk azon, hogy hazánk az unió teljes jogú tagjává váljon" – reagált a kijelentésre Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának kommunikációs igazgatója az egyik napilapban megjegyezte: Orbán megjegyzése egészségtelen, és veszélyezteti a több mint két éve fennálló négypárti konszenzust, s ezzel megnehezítheti a tárgyalásokat. A éles kritikák ellenére a Fidesz teljes mellszéleséggel kiáll Orbán mellett.
Halmai Gábor alkotmányjogász a Heteknek kifejtette, hogy az alkotmány módosítására mindenképpen sort kell keríteni egy európai uniós csatlakozás előtt. "A szuverenitásunk bizonyos elemeiről le kell mondani – emelte ki a szakember –, és ezeket az EU intézményei veszik át. Első lépcsőben az alkotmány módosítására kell sort keríteni. Ez a kérdés úgynevezett nagy kétharmados törvény, azaz az összes képviselő kétharmadának kell igennel szavaznia a módosításra. Ezek után lehet megrendezni az ügydöntő népszavazást, mely kötelező érvény? az országgyűlésre nézve. Probléma csak akkor lehet, ha a jelenlegi ellenzék valóban betartja fenyegetéseit, és nem járul hozzá az alkotmány megváltoztatásához. Ekkor ugyanis nem lehet népszavazást kiírni. Ebben az esetben az Országos Választási Iroda fogja megvizsgálni, hogy ki lehet-e írni egyáltalán egy ilyen referendumot, vagy nem. Ha a válasz nem, panasszal az alkotmánybírósághoz lehet fordulni. A szuverenitásról szóló fejezetek a jelenlegi értelemben ellentmondanak az alkotmány szövegének, tehát nem kerülhet sor népszavazásra. Az ellenzék tehát, ha komolyan gondolja, meg tudná akadályozni az ország európai uniós csatlakozását" – tette hozzá Halmai Gábor.
Juhász Pál gazdaságszociológus lapunk kérdésére elmondta, hogy a múlt szerdai Orbán-beszéd a gazdaság szemszögéből nézve nagyon sok valótlan elemet tartalmaz. Mint elmondta: a Fidesz-kormány ideje alatt – pár hónappal ezelőtt – a kormány figyelmen kívül hagyta azt az ezeréves gyakorlatot, miszerint a földet használók előnyt élveznek a lakosság többi rétegével szemben. A kormány úgy módosította a törvényt, hogy a családi gazdálkodók, akik valamilyen privilégiummal rendelkeztek, előnybe kerültek a helyben élő, földet művelő emberekkel szemben. Hiszen az akkori jogszabályok szerint a családi gazdálkodók elővételi és bérleti jogot is kaptak a többiekkel szemben. Tulajdonképpen ez a gyakorlat lett módosítva az új kormány első napjaiban, és állították vissza a régi gyakorlatot.
Juhász a bérfejlesztésről szólva elmondta, hogy a legutóbbi három év során a magyarországi bérnövekedés meghaladta a termelékenységi mutatókat. Márpedig ez hosszú távon nem tartható fenn, hiszen ha ez a tendencia fennmarad, gyakorlatilag nem érné meg hazánkban befektetni sem külföldinek, de még a magyar állampolgársággal rendelkező honfitársainknak sem. Kézenfekvő tehát, hogy közgazdasági szempontból szemlélve a következő évben a bérnövekedésnek lassulnia kell.
A Széchenyi tervre reagálva Juhász elmondta, hogy ilyen jelleg? pályázatokon általában annyit szoktak kiosztani, amenynyit a források lehetővé tesznek. Ez a keret azonban augusztus környékén kifogyott. A gazdaságszociológus valótlannak tartja Orbán kijelentéseit, miszerint nem folytatják a legnagyobb magyarról elnevezett gazdaságélénkítő programot. A program ezután is folytatódik, csak nem ezen a néven. Ráadásul – teszi hozzá Juhász – a mostani kormány egészítette ki a Széchenyi tervet az úgynevezett Széchényi hitelkártyával, mely elsősorban a kisvállalkozások támogatására szolgál majd.
2002. 09. 20. (VI/38)
