Hegedűs Lóránt püspök és Bölcskei Gusztáv. Szakítanak? Fotó: MTI
Az Ébresztő cím? MIÉP-es kerületi újságban ifjabb Hegedűs – református lelkész és MIÉP-alelnök – Keresztény magyar állam címmel a következőket írta: "A galíciai jöttmentek hada
rágták és rágják szét a hont
A Jordán partja mellől
jönnek megint a Duna partjára
még egyet rúgni a magyarba. Hát halld meg magyar az 1000. keresztyén magyar állami év
egyetlen életre vezető üzenetét: Rekeszd ki Őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled."
A szerdai zsinati ülés többségi döntéssel igeellenesnek
– azaz eretneknek – nevezve elhatárolta magát ifjabb Hegedűstől, és felkérte az érintett lelkész szolgálati helye szerint illetékes Dunamelléki Egyházkerület közgyűlését, hogy "hozzon határozatot az ügy megítélésére és a cikk tartalmától való elhatárolódás kérdésében". A szavazást követően a cikkíró lelkész apja, idősebb Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök kivonult az ülésről. A szemmel láthatóan felindult püspök az újságíróknak mindössze annyit mondott: diktatórikusan a saját törvénytelen javaslataikat szavaztatták meg.
Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke a döntés kapcsán a sajtónak elmondta, hogy a cikk megjelenése után hivatalosan megkeresték a Dunamelléki Egyházkerület elnökségét, de választ mindkét esetben Hegedűs Lóránt püspöktől kaptak, azonban idősebb Hegedűs csak mérsékeltebb hangnem használatára volt hajlandó felhívni fia figyelmét. Bölcskei szerint Hegedűs püspököt az egyházalkotmány értelmében nem tekintik ebben az ügyben illetékesnek, hiszen senki sem vehet részt olyan ügy tárgyalásában, amelyben – például családtagként – érintett.
Takaró Mihály, a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka közölte, hogy a zsinat felkérését ifjabb Hegedűs Lóránt cikke kapcsán nem tartják kötelező erejűnek. Tájékoztatása szerint következő közgyűlésüket várhatóan jövő májusban tartják, addig – mint mondta – megfontolják, hogy egyáltalán napirendre tűzzék-e a cikk ügyét. Hangsúlyozta: "az ügy érdeme" egyházi belügynek tekinthető éppúgy, mint az átvilágítás. A főgondnok ezzel az egyház vezetésének az átvilágítására gondol, melyet ők szorgalmaznak a legerősebben, s ami szintén ellentéteket indukált a református vezetésben.
A Bölcskei vezette, jelenleg még többségben levő szárny ugyanis ellentétben Hegedűsékkel nem tartja szükségesnek a református vezetők átvilágítását a rendszerváltás előtti időszakban játszott szerepükkel kapcsolatban, amit Hegedűsék úgy értelmeznek, hogy egyes vezetőtársaik félnek a kompromittálódástól. Bölcskeiék ugyanakkor azt vetik a Hegedűs-klán által vezetett szárny szemére, hogy nyílt MIÉP-kötődésükkel – és a pártban vállalt politikai szerepükkel – lejáratják a református egyházat, melyet Csurkáék saját társadalmi elfogadottságuk érdekében használnak.
2001. 11. 30. (V/48)
